Számos választás utáni elemzésben elhangzik az a hipotézis, hogy a választási rendszer változása jelentősen befolyásolta a végeredményt, ezért - ha nem is részletesen - megpróbáljuk kiszámolni milyen országgyűlés alakult volna a "régi", korábbi országgyűlési választási rendszer esetén.
Mint ismert néhány fontos elemét leszámítva (a bejutási küszöb 1990-ben még 4% volt) 1990-től 2010-ig ugyanaz az országgyűlési választási rendszer alapján tartottak Magyarországon országgyűlési választásokat, majd a Fidesz kétharmaddal a háta mögött változtatott a rendszeren. Ugyan minden ciklusban felvetődött a módosítás igénye (akit részletesebb érdekel a melyik pártnak mikor mi volt a célja, annak ajánlom Wiener György felszólalását 2009-ből), erre politikai ereje és kellő határozottsága csak a Fidesznek volt.
Ha "régi" rendszer lenne még ma is érvényben Magyarországon értelemszerűen máshogyan nézhetne ki az új Országgyűlés. Az alábbiakban a 2010-es Országgyűlési Mandátum Kalkulátorunk felhasználásával készített becslést tesszük közzé, utána jelezzük mi miatt nem lehet pontos a becslés. (A Kalkulátor működéséről bővebben 2010-ben írtunk, 2010-es becslésünk elérhető honlapunkról.)
Ami gyorsan belátható, hogy a Fidesznek nem lenne kétharmada, ugyanakkor kényelmes többsége igen. Gyors kalkulációnk alapján a Fidesznek 229, az MSZP-nek 93, a Jobbiknak 52 az LMP-nek pedig 12 fős frakciója alakulhatott volna. Megállapítható, hogy a választások végeredményét nem befolyásolta a választási rendszer átalakítása, az MSZP-nek és szövetségeseinek semmilyen rendszer esetében nem lett volna esélye megszorongatni a Fideszt, ugyanakkor a országos eredménye miatt az egyénikben és a területi listákról jelentősebb mandátum előnyre tehetett volna szert a Jobbikkal szemben. A radikális párt a korábbi választási rendszerben is növelni tudta volna mandátumai számát, míg az LMP szavazatainak csökkenését frakciójának zsugorodása követte volna. A 2014-es országgyűlési választási rendszer kedvezett a Fidesz számára, de választási győzelmét természetesen nem ennek köszönheti.
Mint jeleztük több ok miatt nem lehet teljesen pontos az összehasonlítás, most néhányat felsorolunk. Az okok jelentős része önállóan is azt eredményezi, hogy ne lehessen összehasonlítani a két választási rendszert.
- több szavazat még nem ismert, árnyalhatják a most ismert képet
- nem az egyes szavazóköri adatok összeadásából, hanem a most ismert teljes képet (eredményt) a korábbi eredmények alapján ismert súlyozással korrigáljuk és számítottuk vissza
- azonban a jövőben ez sem adhat pontos képet, ugyanis korábban egy-egy szavazókörben 600-1200 választópolgárt élt, az elmúlt időszakban megváltozott a jogszabályi háttér, már 1500 fő a felső határ, így kevesebb a szavazókör. Át kellett írni a szavazóköri határokat, ami miatt a nagy településeken akár összehasonlíthatatlanok lettek a szavazókörök (nem összeadódnak a korábbiak, így megszületve az újak, hanem sok településen teljesen újak születtek, keresztülvágva a régieket). A módosításnak jelentős politikai okai is lehettek: ez a legkisebb egység a választások szempontjából, ha teljesen újraírjuk úgy politikai ellenfeleink korábbi adatbázisai is használhatatlanokká vállnak, nem fogják tudni az újak esetén milyen régi adatokat elemezzenek. Ez már tavaly is komoly problémát okozott Baján, ahol a sajtó rossz adatokat hasonlított össze.
- ha két forduló van, akkor lehetséges, hogy az MSZP, a DK és az Bajnaiék nem állnak össze az I. forduló előtt, csak az 5% felettiek között kellett volna megegyezni a bejutás után, ugyanakkor az is tény, hogy valószínüleg se a Jobbik, se az LMP nem lépett volna vissza a második fordulóra. Azt azonban nyílván nehéz kiszámolni, hogy hány baloldali maradt volna otthon a csalódást keltő első fordulós eredmény miatt.
- az országos listák állításának piramisos rendszerén (egyéni-területi lista-országos lista) sok kis párt biztos nem jut át (igaz eredményük nem jelentős idén sem), de még az LMP számára is kérdéses, hogy mindenhol lett volna egyéni indulójuk
- a nagyobb egyénik azt eredményezték, hogy minden ismét induló jelölt jelentős olyan területeket kapott, ahol nem ismerik, így csak a párt szimpátia alapján dönthettek (Rogánt ismerhették az I. kerületben, mert országos politikus és kicsi a földrajzi távolság, de vidéken nem ez a helyzet, ahol lett plusz 50 falu egy egyéniben)
- a töredékszavazatoktól függ az 58 országos lista, de az első fordulóban abszolút többséget kellett volna elérni, most pedig elég a relatív.
Ajánlott bejegyzések: