Forum Politicum Intézet blogja

A szolnoki 07. ÖEVK-ban 2012. december 9-én időközi önkormányzati választást tartottak, mivel a mandátum birtokosa Kállai Mária 2012. október 1-eje óta a megyei kormányhivatal vezetője, s e két tisztség összeférhetetlen. (Elérhető egy rövid kis videó a Helyi Választási Bizottság üléséről is, melyet a Szolnok Tv készített. Ritkán találni ilyet, talán érdemes 2 percet fordítani a megtekintésére. Különös, hogy riport van, de a szolnoki városi honlap kifejezetten információ hiányos az időközi kapcsán - tudhattak valamit?!)

Maga a város 2 egyéni OEVK-t alkot, melyet 1990-ben az MDF (megelőzve mind két helyen SZDSZ-t, de egyik kerületben már akkor harmadik az MSZP lett 22%-kal!), az azt követő választásokon pedig az MSZP nyert meg, egészen 2010-ig, amikor II. fordulós Fidesz siker született, de 17,6% és 19,9% a Jobbik eredménye is. Önkormányzati szinten változatosabb a település története, hiszen 1994-ben a Fideszes Várhegyi Attila lesz a polgármester, 1998-ben pedig Szalay Ferenc, de a testületben előnyben az MSZP-SZDSZ, ráadásul (rendre) bekerül a testületbe 1-2 Munkáspárti képviselő is. A 2002-es választások során az MSZP-é lett a polgármesterség, s a 16 egyéniből is 14 (1-et független jelölt nyert, de itt nem indult Fideszes jelölt,s a jelölt ma már Fidesz színeiben testületi tag valamint 1-ben szavazategyenlőség keletkezett, s az ismétlés során a korábbi polgármester Szalay Ferenc nyert). Balatonőszöd 2006-ban ismét Szalayt juttatta a polgármesteri székbe és a 16 egyéniből 11-et is a Fidesz nyert. Vagyis jobboldali lett a város (ráadásul a Munkáspárt sem szerzett mandátumot). Szalay Ferenc 2010-ben újrázni tudott, s mind a 12 egyéni a Fideszé lett (ekkor már az OEVK is a Fideszé).

Ezek után hagyományainkhoz híven érdemes megvizsgálnunk konkrétan a mostani időköziben érintett egyéni önkormányzati választókerületet (vagyis a konkrét szavazókörök listáját). A mostani 7-es egyénit 6 szavazókör alkotja, pontosan azok, amelyek a korábbi 8-as egyénit alkották, ráadásul további segítség, hogy a most lemondott Kállai Mária 2006-ban is indult, akkor a 8-as egyéniben. (Egyetlen zavaró tényezőnk lehet: a 64-es szavazókör címe korábban 3 szavazókörnek is a címe volt, de ha összevetjük a szavazókörön belül élők számát megnyugtathatjuk magunk: lehet azonosítani a szavazókört! Kérdés persze, hogy mi lett a másik kettőben élő jó 1800 lakossal, akik biztosan nem a mostani 7-es egyénibe kerültek...igaz eddig se a 2006-os 8-asban voltak....Maradjunk annyiban, hogy tárgyunk szempontjából mindegy hová kerültek, majd ha lesz újabb időközi, foglalkozunk velük is.) 1998-ban az ÖEVK-t Botka Lajosné nyeri, ahogy 2002-ben is, de 2006-tól Kállaié és a Fideszé. Ráadásul 2010-ben több szempontból a legjobb Fideszes eredményeket éri el: nem a legnagyobb lakosságszámú a választókerület, de százalékosan a legjobb (59,46%, csak a polgármesteri eredmény több ennél 1%-kal), s a legnagyobb az előnye a második helyen végzett jelölthöz képest is (41,22%-kal és 784 szavazattal veri az MSZP-t).

Petrovay Zoltán, az MSZP jelöltje és Csák László, városi elnök egy tájékoztatón - Forrás: www.szolnokinaplo.hu

Az időközin az érvényes szavazatok az összes választó 28,21%-át adták (5476/1545), ami teljesen normális, függetlenül attól, hogy a sajtó mindig alacsonynak ítéli (hacsak egyszer megnéznék milyen értékek szoktak születni!). Öt szervezet jelöltjei indultak, 2010-ben mind indultak, 2006-ban egyikük sem (kivételt képez természetesen a Fidesz jelöltje, hiszen párttársa indult korábban). Az MSZP-s Petrovay Zoltán itt indult 2010-ben is, a Jobbikos Kézér Tamás a 4-es, az LMP-s Szabó Zsolt a 11-es, míg a Munkáspárti Bánvölgyi Attila a 12-esben. Vagyis máshonnan "ejtőernyőztek" át a jelöltek. Azért láttunk már ilyet, de maradjunk annyiban: furcsa. Az okok közt valószínűleg azt találjuk, hogy 2 év nagy idő, aki anno politizált, lehet most már nem akarna képviselő lenni, de persze lehet el is fordult pártjától (főleg új pártok, vagy jelentős politikai fordulatot végrehajtó pártokra lehet ez igaz), mint ahogy arra is lehet példát találni, hogy egy máshol sikeresen induló jelölttől jobb eredményt remél pártja időközin, ezért kapja meg a lehetőséget... Az időközin végül is nagy többséggel a 2006-ban is itt induló, MSZP-s Petrovay Zoltán nyert. (Fotó forrás:csepelujsag.blog.hu)

A különbség láthatóan jelentős: 172 szavazat, s 11,14 %-ék. Ezek után felmerül mi lenne az eredmény, ha nem a 2006-ban legjelentősebb Fideszes győzelmet hozó egyéniben lett volna az időközi? Az arányok tekintetében még látványosabb dolgokkal találkozunk!

A blog történetében nagyjából rendszeresen szoktam elemezni az arányt. Kis települések esetén is időnként megnézem, de csak háttérelemzés, adatgyűjtés gyanánt - az nem kerül megírásra, felhasználásra. Mindent összevetve nem emlékszem ilyen kiugró eredményre, mint amit az MSZP most elért. A Fidesz eredményével már találkoztunk, ahogyan a Jobbiké se egyedi. Az LMP-s gyakorlatilag 100%-os érték is szép teljesítmény, 2012. őszén azért már elő szokott fordulni.

  
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Szalay Ferenc polgármester és Hegyiné Mladoniczky Éva lakossági fórumon Szolnokon - Forrás: www.szalayferenc.hu

A jelöltek kapcsán megemlítendő, hogy Petrovay Zoltán eddig is külsős bizottsági tag volt a Pénzügyi Bizottságban, míg Hegyiné Mladoniczky Éva tanít a helyi iskolában, egy ideje igazgató is. Azt, hogy a Fidesz komolyan gondolta ezúttal az időközit jól mutatja, hogy Navracsics Tibor is ringbe szállt a helyi politikai vezetőkkel együtt.  Elmondhatjuk, hogy a két esélyes jelölt ismert, Hegyiné tanárként, egyesületi vezetőként évek óta reflektorfényben van. Nem beszélhetünk a dunaföldvári helyzethez  vagy a sopronihoz hasonló okokról...S ezek után látványos győzelmet aratott az MSZP.

Mi következik mindebből? Valószínűleg ez a mostani elsősorban a kormány megbüntetéséről szólt, kevésbé a jelöltek helyi szimpátiájáról, de ne feledjük, hogy Szolnok azért nem is a Fidesz fellegvára. Kétségtelen, hogy nagyarányú volt a 2010-es győzelem, de korábban MSZP-s is volt már e választókerület. A következő időszakban nincs olyan időközi, ami bizonyíthatná, hogy egyszeri esettel, vagy tendenciával van-e dolgunk. Így egy ideig nem tudhatjuk, hogy a billegőnek nevezhető, több tízezres, százezres településeken az MSZP fel tudja-e már venni a versenyt a Fidesszel? (Arról nem is beszélve, hogy más egy helyen indulni, s más 3200 településen egyszerre!)

A Pest megyei Kosdon 2012. november 25-én időközi önkormányzati választást tartottak. Ezen a napon szavaztak még Kardoskút, Pácin, Szilsárkány, Tárkány  és Vámosszabadi lakosai is, de csak Kosdon találunk párt jelölteket (az, hogy a Demokratikus Koalíció utólag bejelenti, hogy függetlenként indulva két tagjuk is nyert, hát...egyfajta szegénységi bizonyítvány, amit a hazai sajtó már ki is figurázott - felmerülhet az a is, hogy nem is tudták róla, hogy tagjuk indul választáson, ami pedig szervezeti problémákra utal...).

Kosd korábbi eredményeiről érdemes néhány összefoglaló mondatot megejtenünk. A település Vác közvetlen szomszédja, de a Pest megyei 1. OEVK-ban találjuk. Az 1990-es és 1994-es választások alkalmával az MDF-é, utóbbi esetben az MSZP és SZDSZ jutott még be a II. fordulóba, de akkor még nem léptek vissza egymás javára...így nyerhetett az MDF jelöltje. Aztán 1998-tól Harrach Péteré a mandátum, rendre a II. fordulóban, de biztos jobboldali a kerület. A későbbiek miatt fontos, hogy megjegyezzük: 1998-ban, bejutása alkalmával a MIÉP jelöltje az OEVK-ben 6,39%-ot kapott, ami messze nem a legjobb eredménye a pártnak.

A vizsgálható adatok közül nézzük most meg az országgyűlési választások alkalmával a pártok területi listáira leadott szavazatokat (ezúttal százalékos eredmények nélkül):

Látható, hogy a Fidesz és (inkább) a Jobbik erősödése mellett az MSZP jelentősen veszített támogatottságából. Ezt követően nézzük az önkormányzati választások esetén a pártok megyei listáira leadott szavazatokat is.

Ez esetben is a Fidesz erősödését, az MSZP enyhébb gyengülését valamint az aktuális radikális párt szárnyalását látjuk. 

Összességében elmondható, hogy a jobboldal hagyományosan erősebb az OEVK-ban is és a településen is, de nem a radikális jobboldal. A baloldal pedig a településen is vesztett szavazataiból, de az önkormányzati választás esetén a 2006 és 2010 közötti visszaesés elmarad az országgyűlésinél látottaktól. Lehet kezdett visszaerősödni a párt?

A 2010-ben a korábbi vezetőt legyőzi a független László Zoltán, s a megválasztott polgármester jelentős önkormányzati rutinnal rendelkezett, hiszen Dunakeszi műszaki, beruházási ügyekért felelős alpolgármestere volt! Ekkoriben még nem voltak külsős alpolgármesterek, így fontos megnézni milyen szinekben? A helyi Lokálpatrióta Kör listájának 3. helyezettjeként került a testületbe (de nem egyből...). Nem szokatlan ez, mindenesetre érdekes, hogy egy települési vezető a korábbiakban egy nagyobb település vezetőségében is vállalt már szerepet. 

Az ekkor megalakult 6 fősre csökkentett testületbe 3 új tag (egyikük -Kurdi Tamás, Jobbik- alpolgármester lett) is bekerült, akik 2006-ben nem is indultak (közülük ketten Jobbik szinekben), míg a 2006-ban (még 9 fős a testület) bejutottak közül csak 1 fő nem indult újra. Nem mondhatjuk, hogy teljesen kicserélődött a testület, de jelentős számba kerültek az új tagok (a 3 új testületi tag mellet a polgármester e csoportot alkotta). Fontos, hogy a 2006-ban 2 Fidesz-KDNP-s tagja is volt a testületnek, s ők 2010-ben újra próbálkoztak, de csak a KDNP szineiben, sikertelenül. 

Jogosan merülhet fel, hogy miért került sor az új választásra és a későbbi győztesnek volt-e lehetősége befolyásolni a kiírását? A képviselő testület a 2012. augusztus 30-ai rendkívüli testületi ülésen oszlatta fel önmagát. Érdemes elolvasni is az egész 4 oldalas jegyzőkönyvet: 5 képviselő és a polgármester van jelen, a polgármester 3 képviselővel vitatkozik, majd ezt követően Kurdi Tamás alpolgármester összefoglalja, hogy régóta hallgatja a vitákat, úgy látja nem működik jól a vezetés, a polgármester megy előre, nem kommunikál jól, a testületnek pedig rengeteg agálya van, ezért javasolja oszlassa fel magát a testület. Majd névszerinti szavazásnál az 5., amúgy szintén Jobbikos képviselő is a feloszlatásra szavaz. Nyílván megkoreografált a menetrend, s jóval a szavazás előtt eldőlhetett már az önfeloszlatás kérdése.

A kampány során a jelöltek bemutatkozó anyagai felkerültek a település honlapjára. Ezek alapján ismét árnyaltabban láthatjuk a választást megelőző időszak eseményeit, történéseit. Több jelölt adott le magáról bemutatkozó anyagot, s többnyire említették, hogy függetlenek (nem mindenki). Kurdi Tamás, korábbi alpolgármester, s Jobbikos polgármester-jelölt e bemutatkozója az egyik leghosszabb valamennyi közül, de nem szerepel benne, hogy a Jobbik jelöltje lenne! Említi, hogy 2 éve tag, s alpolgármester is majd ügyes megfogalmazásban jellemzi a helyzetet ("...nem vagyok arra képes, hogy azonnal, mindent lefedő szeretettel meggyógyítsam közelmúltunk félresiklott eseményeit."), amiből nem derül ki, hogy kosdi vagy országos problémákra gondol-e, de ezt követően mindenkit munkára hív, s jelzi mindenkire számít ("...mindenkire szükségem lesz, azokra is, akik most csak a rosszat szeretnék látni bennem..."). Megtörténik a béke felajánlása, de a megbocsátás is..bármi is volt ezelőtt. Mintha ez nem is Gyöngyösi Márton pártja lenne ("...késznek kell állnunk arra, hogy a teljesség igénye nélkül elfogadjuk azt, amik vagyunk, és amit körülöttünk élő társainkban látunk.") László Zoltán bemutatkozója ennél jóval rövidebb.

Ezek után talán nem meglepő, hogy a szavazatok 49,69%-ával (489 szavazat) Kurdi nyer, László 33,94%-kal (334 szavazat) második (két további független induló is volt). Természetesen a Jobbik céljainak megfelelően óriási sikerként értékeli az eredményt, s mindenhol hirdeti a győzelmet (pl.: Barikád, Vona Gábor: Csoda Kosdon?), amely a párt elnöke szerint 50,1%-os, ami azért jobb, mint a valóságos, mert nem csupán relatív, de abszolút is! S ugye Kosd az ország gazdaságilag legerősebb, központi régiójában található, nem egy "eldugott", mindentől távol levő piciny falu...Jó program, jó jelölt, jó párt.

A fentiek után érdemes összefoglalnunk a tényeket, s megnéznünk valóban mi történt Kosdon, tényleg áttört a Jobbik, s mostantól nem csak a gazdaságilag szegényebb területeken lesz veszélyes a kormányra, hanem annak erősebb területein is?

Ebben a település nagyságban még nagy szerepe az ismertségnek, kisebb a párt kötődésnek. Mindenki ismerhet mindenkit, s egy "tősgyökeres" előnyben van, egy "gyűtt-menttel" szemben. A település jobboldali beállítottságú napjainkban, de közel sem radikális gyökerekkel rendelkezik. A 2010-es önkormányzati választások alkalmával új vezető került a falu élére, aki máshol már volt alpolgármester, de a testülettel nem találta a közös hangot, nemúgy, mint az alpolgármester, aki szintén új szereplő volt (lehet pont emiatt lett alpolgármester, Ő is új). Nem ismerve közvetlenül a falu napi, utcai politikai eseményeit úgy fest az évek során a feszültség nőtt a testületben, s sikerült is feloszlatni azt, majd kiváló, békülésre kész hangot megütve a korábbi alpolgármester (aki ugye alpolgármester, tehát el lehet hinni róla, hogy képes lesz vezetni a községet) elnyeri a szavazók bizalmát. Inkább a Jobbik ellenében, mint vele, hisz ezek az idézett sorok inkább egy mérsékelt, kompromisszumra kész, befogadó jelölt és párt képét mutatják, mintsem egy kirekesztésre és politikai konfrontációra berendezkedő társulatét. Persze lehet ez csak ügyes húzás volt a párt politikai stratégái részéről...

Ha mind több Jobbikos jelölt választána ezt az utat, akkor lehet a párt egyre több pozíciót foglalna el, de ezzel egyúttal a radikális hangneme elhagyása után egyszer azt vennék észre, hogy már régen a politikai centrumban vannak a szél helyett! A következő időszak talán választ ad erre a kérdésre...is.

Tiszavasvári

Ma még csak egy 13 000 lakosú város az M3-as és a Tisza között, de vasárnap az ország közepe. Úgy vonulhat be a magyar politika történelmébe, mint a város, mely álmokat és terveket tör ketté. Még nem tudjuk kiét, még nem tudjuk - lehet nem is fogjuk tudni - hogy pontosan mit, de törés lesz. A 2010-2014 közötti ciklus - talán nem leglátványosabb, de könnyen lehet - legmesszebb mutató törése.

Jobbik

Tiszavasvári a Jobbik fővárosa. Senki sem örül, ha elveszti a fővárosát, ahol mintát akart adni. Márpedig hiába nyer itt vasárnap a Jobbik, ott marad a keserűség, hogy biztos többséggel a háttérben sem sikerült végig vinni egy ciklust. Hiába a stabil többség - ha nincs meg a szervezeti múlt, a régi közösen átélt testületi ülések, ahol együtt tanulhatták a mindennapi politikát - más egy választást megnyerni és más vezetni egy közösséget, legyen az egy helyi alapszervezet vagy egy város. Nyerhet újra a Jobbik színeiben Fülöp Erik, nyerhetnek újra 8 egyéniből 5-öt, vagy többet is, ott marad a vereség íze: nem tudták vezetni a várost elvárható módon, belső feszültségek nélkül! Ha egy várossal nem bírnak, mit kezdenének egy országgal - teheti föl a kérdést a bizonytalan szavazó, s nem valószínű, hogy a Jobbikot választaná ezek után.

MSZP

Mielőtt bármit is leírnánk, gondolnánk, nézzük meg az eddigi eredményeket.

Az országgyűlési választások esetében 1994-ben MSZP - Koltai Tamás, 1998-ban MSZP - Juhász Ferenc, 2002-ben Fidesz - Karakó László, 2006-ban MSZP - Juhász Ferenc, az I. fordulóban, majd 2010 Fidesz - Karakó László, a II. fordulóban.

Önkormányzati szinten 1998-ban az MSZP-s Sulyok József nyerte a polgármesteri tisztséget, a testület 17 képviselői helyéből 10 az MSZP és az SZDSZ kezében. A 2002-es választások alkalmával Sulyok és az MSZP marad, s 9 egyéni is, vagyis többség. A 2006-os esztendő - s Őszöd - fordulást eredményez: Sulyok amúgy sem indul, így az MSZP-s jelölttel szemben a függetlenül induló Rozgonyi Attila nyer, a testületbe 6 szervezet és 4 függetlenül induló kerül, de MSZP-FIDESZ arány megfordul: 4-5. Majd 2010, Fülöp Erik és Jobbik győzelem, a testületben 11-ből 6 Jobbikos, s nincs MSZP.

Az országgyűlési inkább balos, a város esetleg billegő, de választásról választásra erősödött a Fidesz. Aztán 2010-ben jött a Jobbik, s átgázolt a Fidesz lassú növekedési ütemén.

Dabas és Baja várhatóan kisebb médiát kap, Tiszavasváriban mégiscsak egész település szavaz, nem pár száz, ezer ember. Bármilyen szép eredményt is érne ott el az MSZP, ha itt nem nyer az marad meg mindenkiben, hogy Dunaföldvár és Sopron pillanatnyi szerencse volt, nem pedig trendfordulás. Ahhoz itt polgármesterséget és testületben többséget kellene szerezni. Ha ez nem is jön össze, legalább polgármesteri címet és egyéni győzelmeket az egyénikben, hogy lehessen valamire legalább hivatkozni! Minden más bukással ér fel. Bármennyire is minimalizálja majd a párt ezt az eredményt, s próbálja Bajára és Dabasra terelni a szót - főleg ha ott se érnek el eredményt. Lehet túl magasra tették a mércét az elmúlt hetekben a két győzelemnek köszönhetően, s most - alulmaradnak mielőtt igazi kihívók lehettek volna!?

Fidesz

Nem is indulnak Fideszes jelöltek! Fideszes támogatással indulnak jelöltek. Ez a párt számára tökéletes választás. Ha nem nyernek ezen jelöltek, az nem a Fidesz veresége, ha viszont igen, az a Fidesz győzelme!

Annak érdekében, hogy mégis valamilyen képünk legyen a helyi viszonyokról tekintsük meg a kopogtató cédulák leadásának helyzetét, a 2010-es és 2012-es leadott cédulák számát. (Az adatok a város honlapjáról származnak, ahol minden fontos adat könnyen elérhető és megtalálható.)

(A CM a Civil Mozgalmat, a NOE a Nagycsaládosok Egyesületét, a TVE a Tiszavasváriért Közéleti Egyesületet jelenti, ez utóbbi jelöltjeit támogatja a FIDESZ - az Egyesületet a korábbi képviselők (FIDESZ, függetlenek, NOE, kilépett JOBBIK-osok) neve fémjelzi. A 2010-es évben egyes egyénikben jóval több független jelölt indult, csak a legtöbb ajánlószelvényt gyűjtőket jelenítettük meg, mert a számuk volt érdekes. Kivételt képez a 8-as egyéni, ott a későbbi győztestől többet, 26-ot kapott egy másik jelölt.)

A fenti táblán zöld színnel jelöltük a későbbi győztest. Mint látható több esetben nem a legtöbb ajánlószelvényt/kopogtató cédulát gyűjtő lett az egyéni győztese. Sőt, van, hogy a kopogtató alapján utolsóból lett az első (pl. 3-as egyéni és a Jobbik). Azonban mégsem volt felesleges összehasonlítanunk a két táblázatot! A CM, a NOE, a SZEM és a független jelöltek céduláival sok mindent nem tudunk kezdeni, nehezen hasonlíthatóak össze. Azonban ez nem igaz a JOBBIK, az MSZP és a FIDESZ/TVE jelöltjeire. Látható, hogy a JOBBIK jelöltjei gyakorlatilag azonos számban kaptak, az MSZP jelöltjei inkább kevesebbet. A FIDESZ-nél azonban érezhetően több céduláról beszélhetünk.

Néhány nap és valami eltörik.

A JOBBIK sokat veszthet, hisz elbukhatja a fővárosát. Igazából bármilyen győzelmet is arat, valószínűleg visszalépés lesz 2010-hez képest, amit ellenfelei ki is fognak használni kommunikációban.

Az MSZP sokat veszthet, hisz elbukhatja az illúzióját. Egy billegő, de inkább balos területen másfél évvel az országgyűlési választások előtt már igazán illene győznie, ha el akarja magáról - és magával - hitetni, hogy képes egyedül is a kormányváltásra.

A FIDESZ...egyelőre úgy fest sokat nem veszthet.

A három párt erőpróbát tart Tiszavasváriban. Talán kiderül ki lesz a kihívó keleten, de lehet, hogy egy kihívó vasárnap végleg kiszáll.

Időközit kellett tartani Sopron 12-es önkormányzati egyéni választókerületében, miután a mandátum birtokosa - Rádonyi László - összeférhetetlenség miatt lemondott. Az eredmény "szokatlansága" (?) miatt, s főleg a legutóbbi dunaföldvári időközi eredményének hasonlósága miatt a közvélemény a szokottnál nagyobb figyelemmel fordul az időközi felé. Annak érdekében, hogy kimozduljunk a napokban látható értelmezések sorozatából (jobboldali városban nyert egyedül az MSZP, a dunaföldvári sikere után ismét, tehát folyamatos tendenciáról van szó; erősödött a Jobbik; az LMP nem tudta ismételni eredményét; s szerdai Népszabadságban Kubatov-interjú: "Ez Sopronnak egy a baloldal által támogatott része, régi bányászvidék, ahol eddig nekünk nem sok babér termett.") érdemes alaposabban megvizsgálnunk a korábbi eredményeket is annak érdekében, hogy közel reális választ kapjunk a legfontosabb kérdésről: milyen körzetben nyert az MSZP (jobboldali, billegő, baloldali)?

Az új kormány 2010. nyarán új önkormányzati választási rendszert vezetett be, amiben jelentősen lecsökkentették az önkormányzati képviselők számát, s ezzel párhuzamosan csökkentették az egyéniket is (hatásairól írt hosszabb elemzésünk elérhető itt). Így nem meglepő, ha több korábbiból jött létre egy új egyéni. A mostani 12-es egyéni 4 szavazókörből tevődik össze, amelyek a korábbiakban nem egészen egyértelmű melyik korábbi egyéni szavazókörnek felelnek meg (az összehasonlítást bonyolító tényező pl.: a Bánfalvi Óvoda korábban 3 szavazókörnek volt a székhelye, 2010-ben már 4-nek, s a lakosságszám összehasonlítás is becsapós, hiszen látható, hogy folyamatosan változik választásról-választásra a választópolgárok száma. Vargy Gyula itt elérhető nyilatkozata is ezt támasztja alá). A 4-ből 1 biztosan azonosítható - az a korábbi 14-es egyénit alkotta több másikkal közösen - a többi kapcsán az mondható el, hogy vagy a korábbi 14-est vagy a 15-öst alkották. Így összességében azt mondhatjuk (írhatjuk), hogy a 14-es és 15-ös önkormányzati egyéni választókerületek adatait kell megvizsgálnunk.

A két fenti táblázat elemzése előtt érdemes megjegyezni, hogy itt csak az MSZP és a FIDESZ jelöltjeinek eredményeit mutattuk be, s nem feltétlenül ők végeztek a választásokon az élen (1998, 14-es ÖEVK, Németh Tibor csak a 4. lett).

Látható, hogy ez a két egyéni inkább baloldali. A 14-esben az 1998-as OGY választás után tudott csak nyerni a Fidesz, még 2006-ban sem! A 15-ösben pedig csak a 2006-os választás hozott eredményt. Azt is láthatjuk, hogy a mostani győztes Varga Gyula 2002 óta mind a két egyéniben tudott nyerni, s még nem is kapott ki - ez egyúttal felveti azt a kérdést is, hogy miért nem ugyanabban indult? Sajnos a valasztas.hu-n csak 2006 óta látható, hogy az egyes egyénik milyen szavazókörökből épülnek fel, így elképzelhető, hogy Varga ugyanott indult, csak átalakították az egyéni határait korábban is (lásd Varga már jelzett nyilatkozatát). Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Varga Gyula névvel MSZP-s logóval 1998-ban is indult egy személy Sopronban, az akkori 12-es egyéniben....persze lehet ez a hobbija, mindig máshol indul! Összességében elmondható, hogy helyben ismert, nagy rutinnal rendelkező jelöltről van szó.

Ezzel az eredménnyel Varga Gyula a második legjobb MSZP-s eredményt hozta a 2010-es önkormányzati választásokon, s listáról be is jutott a testületbe. Most egyénire "cserélte" listás mandátumát, hisz a 33%-os részvétel mellett jelentős győzelmet aratott. (A 33%-ot általában alacsonynak tartják, de időközik esetén inkább magasnak mondható.)

Az időközin a JOBBIK, az MSZP és a Városvédők ugyanazzal a jelölttel indultak, mint 2010-ben; az LMP és értelemszerűen a Fidesz váltott. Fontos látni, hogy Táp Lászlóné korábban még nem indult, így a politikában ismeretlennek is nevezhető, azonban a helyi gyógyszertárban dolgozik közel négy évtizede, tehát ismeretsége van. Azonban nem szabad elfelejteni az ismertség és a politikában való jártasság közötti különbségeket (ha valakit ismerek, nem feltétlenül tartom alkalmas politikai vezetőnek).

Amint látható a JOBBIK és az MSZP növelni tudta szavazatainak a számát, míg a Fidesz korábbi szavazatainak 57%-át tudta ismét megszerezni. Sosem lehet tudni, hogy ugyanazok szavaztak-e az egyes pártokra, de feltételezhetjük, hogy kialakult néhány szervezetnél már a törzs. A szavazói arány kapcsán fontos elmondani, hogy korábban ennél alacsonyabb értékekkel is találkoztunk, tehát a FIDESZ mostani 57%-a is azt mutatja, hogy magasabb volt az aktivitás. Kérdés, hogy ez egy tendencia, vagy egyszeri eset. Hamarosan erre választ kapunk az október végi időközikkel.

A 2010-es őszi, önkormányzati választások után 2012-ben időközit kellett tartani Dunaföldváron, mivel Keresztes Lajos polgármester a nyár folyamán elhunyt. A szeptember 30-án megtartott időközin két jelölt indult: a függetlenként induló MSZP-s kötődésű Horváth Zsolt és a Fidesz jelöltjeként Jákli Mihály. A rendkívül magas részvétel mellett (a szavazáson a választójogosultak 42,74%-a vett részt) Horváth 57,47%-ot, míg Jákli 42,53%-ot kapott, s így a továbbiakban Horváth Zsolt vezeti a tolnai települést.

Eddig a tények.

A magyar sajtóban természetesen az érintettek másként értelmezik az esetet. Az MSZP értelemszerűen hangsúlyozza, hogy ők képesek legyőzni a Fideszt, a vezető jobboldali sajtó minimalizálja az esetet, az értékelő hozzászólások pedig összehasonlítják a kormánypárt 2010-es és 2012-es szavazatait, megállapítják, hogy "romlottak a Fidesz pozíciói" vagy épp újabb jelét látják, hogy az ellenzék összefogva, nem külön-külön indulva, az MSZP szervezeti hátterére építve független miniszterelnök-jelölttel (megnevezve: Bajnai) sikeres lehet. Több értékelésben vegyesen is megtalálhatóak a fenti észrevételek, de néhol még az is, hogy igazából Horváth már 2010-ben is függetlenként indult, s majdnem nyert, ráadásul egy évtizede közszereplő helyben...

Valahogy érdemes lenne azért a múlt eredményeit is figyelembe vennünk, s pontosítanunk az információkat.

(Táblázatunkban most csak a témánk szempontjából fontos személyek eredményeit jelenítjük meg.)

Ha a mostani választási eredményeket egyszerűen pártokra leadott szavazatonként értelmeznénk, azt is mondhatnánk, hogy a Fidesz önkormányzati választáson Dunaföldváron korábban sosem látott támogatásnak örvend! Elég, hacsak polgármester-jelöltjei szavazatszámaira és a százalékos arányaira tekintünk, ahol folyamatosan javulnak a párt eredményei. Sőt, ha az 1998-as választásokat tekintjük láthatjuk, hogy a jobboldal erősödik választásról választásra. Egy vesztes választás után, félidőn túl azonban ez önmagában nem a teljes igazságot tartalmazza.

Megállapíthatjuk -amit itt-ott már jeleztek-, hogy Horváth Zsolt ismert a helyi közéletben, s valóban, 2010-ben sem MSZP logóval indult. Csak hát nem azért, mert akkor épp nem volt népszerű a pártja, hanem mert sosem indult Dunaföldváron párt logóval! Rendre a testület tagja, de mindig függetlenként. Országos pártok közül csak az FKGP és a Fidesz színeiben indultak itt jelöltek polgármesternek a korábbi években.

Horváthnak 1998-ban, s 2002-ben (tehát pártja bukott és győztes országgyűlési eredménye után is) volt esélye a győzelemre, ekkor volt második. A 2006-os eredményét nagyban befolyásolta őszöd: egyrészt tőle elpártoltak, másrészt megjelent a Fidesz helyi jelöltje (Keresztes Lajos), s Ő lett az esélyes kihívó. Keresztes korábban nem volt képviselő, de 2006-ben oda bejutott, s ennek is köszönhetően 2010-ben már nyerni tudott: ismert volt (a párt támogatáson kívül).

Az időközin a Fidesz olyan jelölttel indult, olyan személy indult a párt színeiben, aki nem tagja a Fidesznek, a korábbi választásokon nem volt még jelölt. Ennek fényében képviselő sem. Egy pár ezres településen még ismerik egymást az emberek, két-három nap alatt meg lehet tudni valaki ismeretlenről, hogy milyen ember is valójában. Horváth nagy ismertségnek örvend, évtized óta képviselő, a helyi viszonyokat ismeri. Jákli nem képviselő, de külsős tagként részt vett már a testület munkájába. Helyi születésű, agrármérnök végzettségű, s volt hegybíró - ismerhetik. Most ez kevés volt.

Önmagában mi a jelentősége a mostani eredménynek? Van is, meg nincs is. Megadja az esélyt az MSZP-nek, hogy elhitesse magáról a választókkal, hogy Ő a váltópárt, amelyik egyszer majd (tán 2014-ben) legyőzheti a Fideszt. De itt a helyi kapcsolatrendszer döntött, kis településről van szó. Korábban is nyert egy-egy egyénit az MSZP, aztán akár ugyanott a legközelebbi alkalommal elhasalt ( Dunaújváros). Most is érdemes megvárnunk Sopron, Baja és Dabas eredményeit, hogy aztán az igazi próbatétel Tiszavasvári legyen.