Forum Politicum Intézet blogja

Időközit kellett tartani Sopron 12-es önkormányzati egyéni választókerületében, miután a mandátum birtokosa - Rádonyi László - összeférhetetlenség miatt lemondott. Az eredmény "szokatlansága" (?) miatt, s főleg a legutóbbi dunaföldvári időközi eredményének hasonlósága miatt a közvélemény a szokottnál nagyobb figyelemmel fordul az időközi felé. Annak érdekében, hogy kimozduljunk a napokban látható értelmezések sorozatából (jobboldali városban nyert egyedül az MSZP, a dunaföldvári sikere után ismét, tehát folyamatos tendenciáról van szó; erősödött a Jobbik; az LMP nem tudta ismételni eredményét; s szerdai Népszabadságban Kubatov-interjú: "Ez Sopronnak egy a baloldal által támogatott része, régi bányászvidék, ahol eddig nekünk nem sok babér termett.") érdemes alaposabban megvizsgálnunk a korábbi eredményeket is annak érdekében, hogy közel reális választ kapjunk a legfontosabb kérdésről: milyen körzetben nyert az MSZP (jobboldali, billegő, baloldali)?

Az új kormány 2010. nyarán új önkormányzati választási rendszert vezetett be, amiben jelentősen lecsökkentették az önkormányzati képviselők számát, s ezzel párhuzamosan csökkentették az egyéniket is (hatásairól írt hosszabb elemzésünk elérhető itt). Így nem meglepő, ha több korábbiból jött létre egy új egyéni. A mostani 12-es egyéni 4 szavazókörből tevődik össze, amelyek a korábbiakban nem egészen egyértelmű melyik korábbi egyéni szavazókörnek felelnek meg (az összehasonlítást bonyolító tényező pl.: a Bánfalvi Óvoda korábban 3 szavazókörnek volt a székhelye, 2010-ben már 4-nek, s a lakosságszám összehasonlítás is becsapós, hiszen látható, hogy folyamatosan változik választásról-választásra a választópolgárok száma. Vargy Gyula itt elérhető nyilatkozata is ezt támasztja alá). A 4-ből 1 biztosan azonosítható - az a korábbi 14-es egyénit alkotta több másikkal közösen - a többi kapcsán az mondható el, hogy vagy a korábbi 14-est vagy a 15-öst alkották. Így összességében azt mondhatjuk (írhatjuk), hogy a 14-es és 15-ös önkormányzati egyéni választókerületek adatait kell megvizsgálnunk.

A két fenti táblázat elemzése előtt érdemes megjegyezni, hogy itt csak az MSZP és a FIDESZ jelöltjeinek eredményeit mutattuk be, s nem feltétlenül ők végeztek a választásokon az élen (1998, 14-es ÖEVK, Németh Tibor csak a 4. lett).

Látható, hogy ez a két egyéni inkább baloldali. A 14-esben az 1998-as OGY választás után tudott csak nyerni a Fidesz, még 2006-ban sem! A 15-ösben pedig csak a 2006-os választás hozott eredményt. Azt is láthatjuk, hogy a mostani győztes Varga Gyula 2002 óta mind a két egyéniben tudott nyerni, s még nem is kapott ki - ez egyúttal felveti azt a kérdést is, hogy miért nem ugyanabban indult? Sajnos a valasztas.hu-n csak 2006 óta látható, hogy az egyes egyénik milyen szavazókörökből épülnek fel, így elképzelhető, hogy Varga ugyanott indult, csak átalakították az egyéni határait korábban is (lásd Varga már jelzett nyilatkozatát). Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Varga Gyula névvel MSZP-s logóval 1998-ban is indult egy személy Sopronban, az akkori 12-es egyéniben....persze lehet ez a hobbija, mindig máshol indul! Összességében elmondható, hogy helyben ismert, nagy rutinnal rendelkező jelöltről van szó.

Ezzel az eredménnyel Varga Gyula a második legjobb MSZP-s eredményt hozta a 2010-es önkormányzati választásokon, s listáról be is jutott a testületbe. Most egyénire "cserélte" listás mandátumát, hisz a 33%-os részvétel mellett jelentős győzelmet aratott. (A 33%-ot általában alacsonynak tartják, de időközik esetén inkább magasnak mondható.)

Az időközin a JOBBIK, az MSZP és a Városvédők ugyanazzal a jelölttel indultak, mint 2010-ben; az LMP és értelemszerűen a Fidesz váltott. Fontos látni, hogy Táp Lászlóné korábban még nem indult, így a politikában ismeretlennek is nevezhető, azonban a helyi gyógyszertárban dolgozik közel négy évtizede, tehát ismeretsége van. Azonban nem szabad elfelejteni az ismertség és a politikában való jártasság közötti különbségeket (ha valakit ismerek, nem feltétlenül tartom alkalmas politikai vezetőnek).

Amint látható a JOBBIK és az MSZP növelni tudta szavazatainak a számát, míg a Fidesz korábbi szavazatainak 57%-át tudta ismét megszerezni. Sosem lehet tudni, hogy ugyanazok szavaztak-e az egyes pártokra, de feltételezhetjük, hogy kialakult néhány szervezetnél már a törzs. A szavazói arány kapcsán fontos elmondani, hogy korábban ennél alacsonyabb értékekkel is találkoztunk, tehát a FIDESZ mostani 57%-a is azt mutatja, hogy magasabb volt az aktivitás. Kérdés, hogy ez egy tendencia, vagy egyszeri eset. Hamarosan erre választ kapunk az október végi időközikkel.