Forum Politicum Intézet blogja

A 2012. esztendőben Szentendrén tartották az első olyan időközi önkormányzati választást, ahol megfelelő nagyságú választókerület állt rendelkezésre ahhoz, hogy az eredményeket pártpolitikai szempontból is vizsgáljuk. A több, mint 25 000 lakosú Szentendrén a 07-es számú önkormányzati egyéni választókerületben kellett kiírni az időközit Hidegkuti Gergely, a Fidesz képviselőjének lemondása miatt.

A Pest megyei 11-es OEVK (aminek központja Szentendre) a 2010-es országgyűlési választások során már az I. fordulóban eldőlt. Az 1998 óta a kerület mandátumát folyamatosan birtokló Hadházy Sándor (Fidesz) már az I. fordulóban biztosította pártjának a győzelmet. Szentendre városa viszont csak 2006-ban lett Fideszes vezetésű: dr. Dietz Ferenc a szavazatok több, mint kétharmadát kapta.

A 07-es választókerületben 2010. októberében nagy különbséggel győzött Hidegkuti Gergely 42,98%-os részvétel mellett (1929/829). A Fideszes jelöltek közül a 7. legjobb százalékos eredményt érte el, ami egyúttal a 3. legnagyobb százalékos győzelmet jelentette. Utóbbi azért is fordulhatott elő, mert a választókerületben a városi átlagnál (5) több jelölt indult (7), így jobban megoszlottak a szavazatok a többi jelölt között.

Az időközin négyen tudtak elindulni: a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és a helyben igen erős "Társaság az élhető Szentendréért Egyesület". Utóbbi a 2010-es választásokon is a második helyen végzett a városban: polgármester jelöltjüket csak a későbbi győztes tudta megelőzni, s a második legtöbb jelöltjük jutott be a testületbe is.

Most a részvétel 23,31%-os volt.

Habár a 2010-ben itt induló jelöltek közül senki sem jutott be a testületbe, valamennyi szervezet lecserélte akkori indulóját. Ennek több oka is lehet: (1) nem akarták újra megmérettetni magukat, (2) esetleg rossznak érezte szervezetük eredményüket, (3) már nem foglalkoznak a korábbi jelöltek politikával, mert nem látnak győzelmi esélyeket.

Érdemes megtekintenünk ezúttal is a pártok szavazóinak aktivitását. (Továbbra is alkalmaznunk kell azonban azokat a kitételeket, hogy nem tudhatjuk, hogy pont ugyanazok szavaztak-e az egyes pártokra, mint a rendes önkormányzati választások alkalmával. Ennek következtében csak feltételezhetjük, hogy megegyeznek a szavazóik, s most ennek fényében megvizsgálhatóak, hogy 2 évvel a választások után mennyire aktívak még.)

 Amióta a szavazói arány elnevezéssel a korábbi választások és az aktuális megmérettetés szavazószámai közötti összefüggést figyelni próbáljuk talán most elősször fordult elő, hogy egy szervezet tudta növelni szavazói számát is, s így arányát is! Emellett azt tapasztaljuk, hogy a Fidesz és az MSZP nagyjából hozza eddigi eredményeit, ami a 2010-es eredmények miatt nyugodt, nagyarányú Fideszes győzelmet eredményez. A Jobbik szavazói ismét nagyobb arányban mentek el, mint az előbb említett két párt szavazói, ugyanakkor a teljes számuk alacsony volta miatt nincs esélyük megszorongatni a Fideszt. A városi problémák és a nagypolitika ügyei (kormányzás szükségszerűen népszerűség vesztéssel jár) következtében csökkent a Fidesz támogatottsága a közvéleménykutatásokban, de nem az időközi szavazások eredményeiben. Ott továbbra is messze előzi parlamenti ellenzékét a kormánypárt. Ráadásul az esetleges elforduló szavazókat - legalábbi helyi szinten, Szentendrén ezt látjuk - nem képes megnyerni az MSZP vagy a Jobbik, inkább helyi kis, civil szervezet felé fordulnak. Ez az időközi jól