Forum Politicum Intézet blogja

A Pest megyei Kosdon 2012. november 25-én időközi önkormányzati választást tartottak. Ezen a napon szavaztak még Kardoskút, Pácin, Szilsárkány, Tárkány  és Vámosszabadi lakosai is, de csak Kosdon találunk párt jelölteket (az, hogy a Demokratikus Koalíció utólag bejelenti, hogy függetlenként indulva két tagjuk is nyert, hát...egyfajta szegénységi bizonyítvány, amit a hazai sajtó már ki is figurázott - felmerülhet az a is, hogy nem is tudták róla, hogy tagjuk indul választáson, ami pedig szervezeti problémákra utal...).

Kosd korábbi eredményeiről érdemes néhány összefoglaló mondatot megejtenünk. A település Vác közvetlen szomszédja, de a Pest megyei 1. OEVK-ban találjuk. Az 1990-es és 1994-es választások alkalmával az MDF-é, utóbbi esetben az MSZP és SZDSZ jutott még be a II. fordulóba, de akkor még nem léptek vissza egymás javára...így nyerhetett az MDF jelöltje. Aztán 1998-tól Harrach Péteré a mandátum, rendre a II. fordulóban, de biztos jobboldali a kerület. A későbbiek miatt fontos, hogy megjegyezzük: 1998-ban, bejutása alkalmával a MIÉP jelöltje az OEVK-ben 6,39%-ot kapott, ami messze nem a legjobb eredménye a pártnak.

A vizsgálható adatok közül nézzük most meg az országgyűlési választások alkalmával a pártok területi listáira leadott szavazatokat (ezúttal százalékos eredmények nélkül):

Látható, hogy a Fidesz és (inkább) a Jobbik erősödése mellett az MSZP jelentősen veszített támogatottságából. Ezt követően nézzük az önkormányzati választások esetén a pártok megyei listáira leadott szavazatokat is.

Ez esetben is a Fidesz erősödését, az MSZP enyhébb gyengülését valamint az aktuális radikális párt szárnyalását látjuk. 

Összességében elmondható, hogy a jobboldal hagyományosan erősebb az OEVK-ban is és a településen is, de nem a radikális jobboldal. A baloldal pedig a településen is vesztett szavazataiból, de az önkormányzati választás esetén a 2006 és 2010 közötti visszaesés elmarad az országgyűlésinél látottaktól. Lehet kezdett visszaerősödni a párt?

A 2010-ben a korábbi vezetőt legyőzi a független László Zoltán, s a megválasztott polgármester jelentős önkormányzati rutinnal rendelkezett, hiszen Dunakeszi műszaki, beruházási ügyekért felelős alpolgármestere volt! Ekkoriben még nem voltak külsős alpolgármesterek, így fontos megnézni milyen szinekben? A helyi Lokálpatrióta Kör listájának 3. helyezettjeként került a testületbe (de nem egyből...). Nem szokatlan ez, mindenesetre érdekes, hogy egy települési vezető a korábbiakban egy nagyobb település vezetőségében is vállalt már szerepet. 

Az ekkor megalakult 6 fősre csökkentett testületbe 3 új tag (egyikük -Kurdi Tamás, Jobbik- alpolgármester lett) is bekerült, akik 2006-ben nem is indultak (közülük ketten Jobbik szinekben), míg a 2006-ban (még 9 fős a testület) bejutottak közül csak 1 fő nem indult újra. Nem mondhatjuk, hogy teljesen kicserélődött a testület, de jelentős számba kerültek az új tagok (a 3 új testületi tag mellet a polgármester e csoportot alkotta). Fontos, hogy a 2006-ban 2 Fidesz-KDNP-s tagja is volt a testületnek, s ők 2010-ben újra próbálkoztak, de csak a KDNP szineiben, sikertelenül. 

Jogosan merülhet fel, hogy miért került sor az új választásra és a későbbi győztesnek volt-e lehetősége befolyásolni a kiírását? A képviselő testület a 2012. augusztus 30-ai rendkívüli testületi ülésen oszlatta fel önmagát. Érdemes elolvasni is az egész 4 oldalas jegyzőkönyvet: 5 képviselő és a polgármester van jelen, a polgármester 3 képviselővel vitatkozik, majd ezt követően Kurdi Tamás alpolgármester összefoglalja, hogy régóta hallgatja a vitákat, úgy látja nem működik jól a vezetés, a polgármester megy előre, nem kommunikál jól, a testületnek pedig rengeteg agálya van, ezért javasolja oszlassa fel magát a testület. Majd névszerinti szavazásnál az 5., amúgy szintén Jobbikos képviselő is a feloszlatásra szavaz. Nyílván megkoreografált a menetrend, s jóval a szavazás előtt eldőlhetett már az önfeloszlatás kérdése.

A kampány során a jelöltek bemutatkozó anyagai felkerültek a település honlapjára. Ezek alapján ismét árnyaltabban láthatjuk a választást megelőző időszak eseményeit, történéseit. Több jelölt adott le magáról bemutatkozó anyagot, s többnyire említették, hogy függetlenek (nem mindenki). Kurdi Tamás, korábbi alpolgármester, s Jobbikos polgármester-jelölt e bemutatkozója az egyik leghosszabb valamennyi közül, de nem szerepel benne, hogy a Jobbik jelöltje lenne! Említi, hogy 2 éve tag, s alpolgármester is majd ügyes megfogalmazásban jellemzi a helyzetet ("...nem vagyok arra képes, hogy azonnal, mindent lefedő szeretettel meggyógyítsam közelmúltunk félresiklott eseményeit."), amiből nem derül ki, hogy kosdi vagy országos problémákra gondol-e, de ezt követően mindenkit munkára hív, s jelzi mindenkire számít ("...mindenkire szükségem lesz, azokra is, akik most csak a rosszat szeretnék látni bennem..."). Megtörténik a béke felajánlása, de a megbocsátás is..bármi is volt ezelőtt. Mintha ez nem is Gyöngyösi Márton pártja lenne ("...késznek kell állnunk arra, hogy a teljesség igénye nélkül elfogadjuk azt, amik vagyunk, és amit körülöttünk élő társainkban látunk.") László Zoltán bemutatkozója ennél jóval rövidebb.

Ezek után talán nem meglepő, hogy a szavazatok 49,69%-ával (489 szavazat) Kurdi nyer, László 33,94%-kal (334 szavazat) második (két további független induló is volt). Természetesen a Jobbik céljainak megfelelően óriási sikerként értékeli az eredményt, s mindenhol hirdeti a győzelmet (pl.: Barikád, Vona Gábor: Csoda Kosdon?), amely a párt elnöke szerint 50,1%-os, ami azért jobb, mint a valóságos, mert nem csupán relatív, de abszolút is! S ugye Kosd az ország gazdaságilag legerősebb, központi régiójában található, nem egy "eldugott", mindentől távol levő piciny falu...Jó program, jó jelölt, jó párt.

A fentiek után érdemes összefoglalnunk a tényeket, s megnéznünk valóban mi történt Kosdon, tényleg áttört a Jobbik, s mostantól nem csak a gazdaságilag szegényebb területeken lesz veszélyes a kormányra, hanem annak erősebb területein is?

Ebben a település nagyságban még nagy szerepe az ismertségnek, kisebb a párt kötődésnek. Mindenki ismerhet mindenkit, s egy "tősgyökeres" előnyben van, egy "gyűtt-menttel" szemben. A település jobboldali beállítottságú napjainkban, de közel sem radikális gyökerekkel rendelkezik. A 2010-es önkormányzati választások alkalmával új vezető került a falu élére, aki máshol már volt alpolgármester, de a testülettel nem találta a közös hangot, nemúgy, mint az alpolgármester, aki szintén új szereplő volt (lehet pont emiatt lett alpolgármester, Ő is új). Nem ismerve közvetlenül a falu napi, utcai politikai eseményeit úgy fest az évek során a feszültség nőtt a testületben, s sikerült is feloszlatni azt, majd kiváló, békülésre kész hangot megütve a korábbi alpolgármester (aki ugye alpolgármester, tehát el lehet hinni róla, hogy képes lesz vezetni a községet) elnyeri a szavazók bizalmát. Inkább a Jobbik ellenében, mint vele, hisz ezek az idézett sorok inkább egy mérsékelt, kompromisszumra kész, befogadó jelölt és párt képét mutatják, mintsem egy kirekesztésre és politikai konfrontációra berendezkedő társulatét. Persze lehet ez csak ügyes húzás volt a párt politikai stratégái részéről...

Ha mind több Jobbikos jelölt választána ezt az utat, akkor lehet a párt egyre több pozíciót foglalna el, de ezzel egyúttal a radikális hangneme elhagyása után egyszer azt vennék észre, hogy már régen a politikai centrumban vannak a szél helyett! A következő időszak talán választ ad erre a kérdésre...is.