Forum Politicum Intézet blogja

Az alábbi elemzésünk két jól elhatárolható részből áll: elsőként szokásainknak megfelelően elemezzük az időközit, másodikként pedig foglalkozunk a kampánycsend megsértésének helyzetével, amit politikai idealistáknak már nem ajánlhatunk.

A bajai 3. számú egyéni választókerületben időközi önkormányzati választás kiírására került sor, mivel a 2010-ben az egyénit megnyerő, a testületben a Fidesz frakcióvezetőjeként dolgozó Dr. Bálint Tünde 2013. május 22-én elhunyt. Az időközi választás kampánya a hazai sajtó nagy érdeklődése mellett zajlott, mivel a baloldal egyenesen az egyik utolsó nagy erőpróbának nevezte a 2014-es választások előtt, s jelentős politikusai (Mesterházy, Gyurcsány, Bajnai) egymást váltották a városban az utolsó napokban - emelve így a tétet, s országos érdeklődést kiváltva. A továbbiakban a szokásos menetrend szerint a megye, a város és az egyéni korábbi eredményeit tekintjük át, majd a mostani eredményt értékeljük.

Bács-Kiskun megye a jobboldal erős bázisa, ahol 1998 óta a Fidesz dominál területi listák esetében, kezdetben kis különbséggel, de az FKgP kiesésével 2002-től jelentős fölénnyel. Az egyénik terén hasonló a helyzet, 1998 óta csupán egy alkalommal nem jobboldali győzelem született a megye egyénijeiben: a 2006-os választások során az 5-ös egyéniben 74 szavazattal (0,3%-kal) tudott győzni az MSZP jelöltje.

A megyével ellentétben Baja városa nem tekinthető jobboldalinak: 1994-től Széll Péter MSZP-SZDSZ támogatással volt polgármester, egészen 2006-ig, amikor is balatonőszödi beszéd hatására elvesztette székét. '98-ban a város 14 egyénijéből 7-ben a Fidesz, 6-ban az MSZP, 1-ben pedig független győzelem született. Négy év múlva a Fidesz országgyűlési választási veresége után 11-ben nyert az MSZP, csupán 3-ban a Fidesz, majd Őszöd után fordult a helyzet és csupán 1 helyen nyert az MSZP, 2010-ben pedig mindenhol Fideszes győzelem született. Ami megjegyzendő az az, hogy a baloldal biztos egyénije a 11-es számú, ahol Nemes Gábor '98 óta folyamatosan képviselő tudott maradni - 2010-ben az új egyénik közül a 9-esben indult, vesztett. A Fidesz legrosszabb eredménye a 2002-es volt, akkor az 5-ös, 8-as és 9-es egyéniket tudta csak megtartani.

A fentiek után tekintsük meg a mostani 3-as egyéni korábbi eredményeit. Szögezzük le gyorsan, hogy a hazai sajtó elé megoldhatatlannak látszó feladatot állított a 2010-es önkormányzati választási törvény! A bajai időköziről tudósító szerzőknek sikerült teljesen figyelmen kívül hagyniuk, hogy 2010-ben radikálisan csökkent az egyéni választókerületek száma, s ennek következtében akár teljesen új választókerületek jöhettek létre! (Persze lehet szándékos a tévedés, így úgy fest ez a jobboldal fellegvára, hisz 2002 óta nem nyert itt a baloldal.) A mostani 3-as egyéni közel sem egyezik már meg a 2010 előtti 3-as egyénivel. A mostani eredmények korábbi eredményekkel való összevetése során most is a szavazókörök székhelyét hívhatjuk segítségül: a 3. számú egyéni 5 szavazókörből áll, s ezek könnyen azonosíthatóak a korábbi évek szavazóköreivel. Az új 7-es és 8-as a régi 10-essel és 11-essel, a 30-as, 31-es és 32-es pedig a régi 32-essel, 33-assal és 34-essel. Előbbi kettő szavazókör a 9-essel kiegészülve a régi 5-ös, az utolsó 3 szavazókör pedig a régi 4-es egyénit képezte. Tehát az új 3-as egyéni, ahol most időközit tartottak nem a régi 3-assal, hanem a régi 4-es és 5-össel egyezik meg (nagyjából, hisz a régi 9-es egyéni az új 4-eshez tartozik, ezért a 4-es eredményei torzulnak).

Ezekben a 4-es és 5-ös egyénikben az alábbi eredmények születtek az önkormányzati választásokon (ebbe beletartozik a 9-es szavazókör eredményei is!):

Annak érdekében, hogy a személyes szimpátiát és ismeretséget ki lehessen hagyni az értékelésből érdemes megnézni a 2006-os országgyűlési választások eredményeit.

A két táblázat alapján látható, hogy inkább a jobboldal nyer ezekben a szavazókörökben, de fellegvárról vagy hagyományosan jobboldali választókerületről beszélni talán azért túlzás: a 2006-os MSZP-s országgyűlési győzelmet hozó választás során 3 szavazókört is a szocialisták nyertek, igaz, jóval kisebb itt a választópolgárok száma.

A 2010-es önkormányzati választások során a 3-as egyéniben 31,65%-os részvétel mellett - ami közepesnek nevezhető a városon belül, a polgármester választásnál is 33,04% vett részt - 888 érvényes szavazatnál (35! érvénytelen volt, ami kiugró) könnyed Fidesz győzelem látható. Az időközin 996 érvényes szavazat került leadásra, a részvétel magasabb is volt, de az eredmény is jóval szorosabb. 

Érdemes ezek után összevetnünk a szavazói arányokat is, de előtte fontos megjegyezni, hogy 2010-ben a város 10 egyénijéből 6-ban volt a Jobbiknak jelöltje, itt nem, míg az LMP el sem tudott indulni 1 egyéniben sem. Most mind a két párt rajthoz tudott állni, s nem is szerepeltek rosszul. Főleg az LMP lehet elégedett, hiszen több, mint 4%-ot ért el, ami megalapozhatja 2014-es bejutását. A szavazói arány kapcsán elmondható, hogy az MSZP-Együtt-DK szövetség, összefogás jelentősen növelte az MSZP korábbi szavazatai számát, míg a Fidesz szintén jó arányban tudta mozgósítani szimpatizánsait.

Néhány pontban össze is foglalhatóak az időközi tanulságai:

1 - A körzet inkább nevezhető billegőnek vagy inkább jobboldalinak, mint baloldalinak.

2- Ha viszont így van, akkor érthetetlen, hogy az ellenzék miért emelte a tétet azzal, hogy ez az utolsó erőpróba 2014 előtt? Ha a választókerület inkább jobboldali, akkor várható volt a vereségük, ennek ellenére országos ügyet kreáltak az itteni eredményből: minden vezető politikusuk megjelent itt, folyamatosan az időközi tétjéről nyilatkoztak, amit így túl magasra emeltek - s levertek a lécet.

3- A Fidesz szavazóit jó arányban tudta mozgósítani, hisz korábbi elemzéseinkben alacsonyabb értékeket is láthattunk - közeleg az OGY választás, egyre komolyabban veszi a Fidesz az időköziket is.

4- Az MSZP jelentősen megerősödött, de mi kellett volna még ahhoz, hogy több szavazót tudjon megszólítani? A 2010-es OGY választások esetén 63%-os volt a városban a részvétel, ebben az 5 szavazókörben 57,58%-os, vagyis jelentősen bővíthető még a résztvevők száma, ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy akik fogékonyak a részvételre most is elmehettek volna....

5- A DK részt vett a mostani összefogásban, de 2014-ben önállóan indul: borítékolható, hogy Gyurcsány Ferenc pártjának mostani önálló indulása vitt volna el szavazókat.

6- Orbán Viktor még csak meg sem jelent - ez jelzi a Fidesz is figyelte az eseményeket, lehet nem akarták belekeverni a párt vezetőjét egy kudarcba. Az OGY kampányban azonban be fogják vetni a billegő helyeken, ahol rendre plusz százalékokat fog jelenteni!

Az eredmény ismeretében a pártok el is kezdték értelmezni az eseményeket. A Fidesz úgy reagál, ahogyan a győztesnek kell: nincs itt mit magyarázni, a szavazók ismét döntöttek. A baloldali ellenzék és sajtója hirtelen rádöbbent, hogy ez egy hagyományosan jobboldali választókerület (ami látható, hogy kissé túlzás), csalás történt és most ugyan nem sikerült, de a jövő szép lesz! E három mód közül a választási csalást érdemes még elemeznünk, s el is értünk elemzésünk második részéhez.

Mint ismert a feltevés szerint a Fideszre szavazókat kocsival hordták a szavazóhelyiségekbe, majd ott a pártra szavaztak. Talán meglepő, de a törvény nem tiltja, s nem is tiltotta (tehát az MSZP kormányok alatt sem!) korábban sem ezt a cselekedetet, amennyiben nem a jelölt, vagy a jelölő szervezet végezte.

Látszólag nem tartozik a tárgyhoz, de a valóságban nagyon is sok szál köti témánkhoz a hazai láncszavazások módszerét, melyet a HírTv Célpont című műsora 2006-ban ismertetett tényekkel gazdagon: az MSZP nagykátai választási bizottságának alelnöke (?) Bácsics Gyula ekkor hozta nyilvánosságra, hogy 2002-ben hogyan alkalmazták a láncszavazást. Szavai szerint üres borítékot dobott a választópolgár az urnába, szavazólapját kihozta, a párt embere beikszelte, s a következő szavazó azt adta le, s sajátját kihozta, cserébe pénzt, ételt, italt kaptak. Egy 2006-os próbálkozás ezt kiküszöbölendő a boríték rendszer eltörlését javasolta: ha nincs boríték, akkor a lapot kell bedobni, ami a biztonság kedvéért legyen lepecsételve (akkor ezzel kapcsolatban az OVB akkori elnökének Szigeti Péternek a szerepe is felvetett kérdéseket, de hát napjainkban az OVB támadásoknak van már kitéve). 

A hatályos választási törvény tiltotta, hogy bárkit előnyben részesítsenek, ingyenes szolgáltatásban részesüljön szavazatáért cserébe:

"41. § A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.”

A kampánycsend megsértésének - a bemutatott nagykátai - esete miatt is 2007-ban az OVB állásfoglalást tett közzé, ebben nem ismertetik, hogy bármely más megkötés szükséges lenne a szavazók szállításával kapcsolatban - vagyis továbbra is a jelölt és a jelölő szervezet számára tiltja a törvény. Márpedig az OVB 5 tagját az országgyűlés választja meg, ahol többsége a kormánynak van...

Öt évvel később, 2012-ben pont emiatt értelmezte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a megyei területi választási bizottság, hogy nem történt kampánycsendsértés a tavaly októberi időközin. Mivel Baján sem a jelölt és nem is a jelölő szervezet szállította a választópolgárokat, hanem a Lungo Drom vezetője (s e szervezet nem indult) várhatóan itt sem állapítanak meg kampánycsendsértő magatartást. Ugyanakkor több kérdés, észrevétel is felvetődik az ellenzék lépéseivel kapcsolatban:

1- A 2002-ben - a nagykátai eset alapján - már minimum gyanús, hogy volt példa a kampány megsértésére (még ha nem is lett megállapítva)

2- Évekkel később a mostani ellenzéki MSZP-s többséggel működő OGY által megszavazott OVB nem próbálta pontosítani a szállítás helyzetét

3- 2013-ban mégis ebben talál problémát az ellenzék (melynek része a 2002-es érintett párt is)

4- Hogyan akar választást nyerni az ellenzék, ha erre nincs válasza? Pedig több, kampányokban résztvevő, azokat irányító személy szerepel soraik között, akik ismerhették e lehetőségeket...

5- Az ellenzéki érvelés szerint a szavazók szállítása miatt nyert a Fidesz, ha ezt elfogadjuk akkor felvetődik a kérdés, hogy ha nem törvénysértő e lépés, akkor hasonlót miért nem alkalmaztak az ellenzéki pártok?

Frissítés: az ellenzék kampánycsend sértés miatt fordult beadvánnyal a helyi, majd a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottsághoz, végül a Kecskeméti Törvényszék elfogadta a bizonyítást és megismételteti a választást a 32. szavazókörben. MInt ismert itt nyert nagy aránnyal a Fidesz jelöltje, így nyerte meg végül a választást. A legfőbb kérdés mostantól az, hogy sikerül-e megismertetni a közvéleménnyel e döntést és változik-e a közhangulat ennek hatására az ellenzéki pártok számára kedvezően? Maga a megismételt választás időben igen távoli, így egy esetleges ellenzéki győzelem is sokára születhet meg, addigra új témák kerülnek előtérbe.