Forum Politicum Intézet blogja

 Debrecen 9-es egyéni önkormányzati választókerületében azért kellett időközit kiírni, mert Győri Gyula a Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi elnökhelyettesévé nevezték ki, ami összeférhetetlen képviselőségével.

 A kerület határainak meghatározása ismét nehéz feladat, segítségünkre lehet egy a debreceni új egyéni határokat bemutató térkép és az időközin induló jelöltek korábbi indulásai. Ez alapján elmondhatjuk, hogy feltehetően a korábbi 11-es egyéni választókerület alkotja a mostani választókerület alapját, hisz itt indult 2006-ban a korábban győztes Győri Gyula (igaz az is, hogy Győri 1998-tól a régi 9-est nyerte meg). Mivel Debrecenben utoljára 1998-ban - és akkor is csupán egy egyéniben - nem a Fidesz jelöltje nyerte az önkormányzati egyéni választókerületet, nincs nagy jelentősége melyik régi egyénik alkotják a mostani 9-es egyénit. Hiszen mindenhol a Fidesz és a jobboldal van/volt domináns helyzetben.

 Ősszel a 6485 szavazásra jogosultból 1503-an mentek el szavazni (23,17%) és 1459 érvényes szavazólap született.

A fenti számok talán meglepőek, hiszen szokatlan, hogy az MSZP egy nagyobb városban, megyei jogú városban 6 % körüli eredményt érjen el. Ha megnézzük a párt 2006-os, vagyis őszöd utáni debreceni eredményeit, akkor azért már könnyebb elképzelnünk ezt az eredményt, hiszen már akkor is 15-17% körüli eredmények rendre előfordultak. A függetlenül induló Sztancs Gábor szintén régi induló: ért már el korábban is 11-13%-ék körüli eredményeket. A Jobbik országos helyzetnek megfelelően verte MSZP-t, hisz keleten vagyunk.

 Az időközi alkalmával a 6573 szavazásra jogosultból 944-en járultak az urnákhoz (14,36%), s 941 érvényes szavazat született.

Csupán Sztancs Gábor, a független jelölt indult újra. A Fideszes Komolay Szabolcs értelemszerűen új induló, de lecserélte korábbi jelöltjét az MSZP és a DISZ is. Előbbi a 8-as egyéniben induló, ott harmadik helyezett Suták Miklóst, utóbbi a 7-esben induló, szintén harmadik Mezősi Jánost indította. Mind a ketten ősszel 10% fölötti eredményt értek el, az "ismeretlen egyéniben" ezt nem sikerült hozniuk - pedig feltehetően ez volt a szándéka indító szervezeteiknek. Új jelöltje volt a Jobbiknak és az LMP-nek is, ám sem Csikai József, sem Görög Jenő 2010. őszén nem indult (akkor az LMP-nek jelöltje sem volt). Csikai ennek ellenére hozta az őszi eredményt a Jobbiknak. 

 Mint látható a helyben ismert, régóta itt induló független Sztancs Gábor rendelkezik a legjobb szavazói aránnyal. Valószínű, hogy személyes ismertsége sokat segít abban, hogy szavazói ismét rá adják voksukat, főleg hogy nincs negatív kép párthoz való kötődése kapcsán (ez minden helyben lakó, helyben ismert, függetlenül induló jelöltre igaz tud lenni természetesen). Érdekes, hogy a Fidesz jelöltje a választáson megjelenő szavazók számának csökkenése ellenére tartani tudta százalékos arányát. Ez nyílván véletlen, de szép teljesítmény, hogy egy jobboldali hagyományokkal rendelkező város időközijében sikerült a saját szavazóikat olyan arányban elvinni, hogy megfeleljen a százalékos eredményük a "rendes" választáson elért eredménnyel. Ehhez mozgosítani tudni kellett, el kellett tudni hitetni, hogy fontos a szavazáson való részvétel. Ez most sikerült. Az MSZP szavazói aránya is és szavazatainak száma is jobb szokott lenni, ez most egy gyenge eredményük. A Jobbik szavazóinak aktivitása jobb szokott lenni, úgy látszik nem tudták elhitetni, hogy van értelme szavazni: győzni nem tudnak, az MSZP-t pedig eddig is megverték, nem nagy szó, hogy most is sikerülni fog - így szavazóik jelentős része távol maradt. Kérdés, hogy ez csak egyszeri, vagy szavazóik el is fordultak?

Arnóth Sándor halála miatt időközit kellett kiírni Püspökladány polgármesteri helyéért valamint a Püspökladány központú Hajdú-Bihar megye 06-os egyéni országgyűlési választókerületéért (OEVK). Most az országgyűlési választókerülettel foglalkozunk, amit 13 település alkot.

A választókerület 1990-ben igen egyedi esetként tűnt fel: csak itt nyert MSZP-s politikus! Szűrös Mátyás 1994-ben szintén megnyerte a kerületet, majd 1998-ban Arnóth Sándor győzte le. A 2002-es ismétlés után Arnóthot 2006-ban a szocialista Csontos János verte meg, de 2010-ben újra Arnóth nyert, immár harmadjára. Ezek alapján elmondható, hogy a kerületben mind a két oldal vezető pártja nyert már, de azért az 1990-es győzelem figyelemre méltó.

A szokásostól eltérően most nem a 2010-es és a mostani eredmények összevetésére és az egyes szervezetekre leadott szavazatok százalékos viszonyára hagyatkoznánk, hanem élve a nagyobb területi egység adta lehetőségekkel a pártok településeken elért helyezéseit vetnénk össze, melynek során országgyűlési, EP és önkormányzati eredményeket is használni tudunk. 

(Módszertani szempontból egy jelenség okozhat problémát: az időközi egyéni adatait hogyan hasonlíthatjuk össze egy EP választás párt adataival? Kénytelenek vagyunk valahogy szelektálni az adatok közül, különben elvesznénk a számok bűvöletében, így az EP választás párt listás adataival, az országgyűlési választások első érvényes területi listás adataival, az általános önkormányzati választások megyei közgyűlési szavazataival valamint az időközi választás két fordulójának egyénikre leadott szavazataival fogunk foglalkozni, ezeket vetjük össze. Lehetne érvelni amellett, hogy ezek nem feltétlenül vethetőek össze, főleg hogy miért nem az országgyűlési egyénik adatait használjuk, de abból a célból, hogy legyen mind a 4 választási lehetőségből összevethető adatunk, így kellett döntenünk. Tehát egy alkalommal használunk egyéni adatokat, az időközi országgyűlésinél, ahol azért már a párt logó is nagyban befolyásolja a végeredményt; ezen a szinten már nem ismerheti mindenki mindegyik induló jelöltet, inkább a logó számít.)

Az időközi érvénytelen lett, mivel a kívánt 25% helyett csupán a választópolgárok 23,13%-a vett részt. Ismételni kell. A leadott szavazatok több, mint 60%-ával a Fidesz jelöltje nyerte a II. fordulót, második közel 25%-kal a Jobbik, harmadik 10,3%-kal az MSZP és utolsó 3,8%-kal az LMP jelöltje lett (az adatok a város honlapján keresztül elérhető településekre lebontott adatok összeadásából származnak). 

Az ország keleti részén régóta a Jobbik a második, leelőzte az MSZP-t, így a végeredmény ránézésre nem is meglepő már. Ezért nézzük meg mi a helyzet a települési szinten. A következő táblázatok megmutatják, hogy melyik párt hány első, második, harmadik helyet szerzett az OEVK 13 településén (természetesen egy kerület központi I. hely abszolút szavazat számban jóval többet érhet, mint 5-6 I. hely a kis településeken.). Az érdekesség kedvéért a 2006-os országgyűlési választásokkal kezdjük, ahol az MSZP és a Fidesz országosan még fej-fej mellett volt. A 2009-es EP, a 2010-es OGY, a 2010-es önkormányzati és a 2011-es I. és II. fordulós egyéni adatok alapján készült táblázatok világosan megmutatják melyik párt erősödött és melyik gyengült a vizsgálódási időszakunk alatt.

A 2006-os országgyűlési választások alkalmával a területi listák esetén az MDF és a Jobbik 2 esetben holtversenyt ért el a III. helyen, ezek az eredmények a táblázatban nem szerepelnek. Az MSZP és a Fidesz fej-fej mellett, az MDF és a Jobbik szintén; legalábbis települések alapján, mert a valóságban, szavazatszámban az MDF előzte a MIÉP-Jobbikot.

Az EP kapcsán a Fidesz már tarol, de a kis településeken a Jobbik is szép eredményeket ért el, így a radikális új párt megelőzte az MSZP-t. Az LMP még nem ér el jelentős eredményeket.

A Fidesz továbbra is vezet, nyert valamennyi településen. A Jobbik az EP sikere kapcsán (bejutott, érdemes rá szavazni, mert a szavazat nem veszik el) totálisan megveri az MSZP-t. Az LMP továbbra is "siker" nélkül.

Ugyan kis településen (Tetétlen), s ott is csak az egyik szavazókörben, de (ott nagy különbséggel) a Jobbik megveri a Fideszt. Ennek következtében a Fidesz "csak" 12 településen nyer, a Jobbikot emellett több helyen visszaelőzni az MSZP. Az LMP továbbra is negyedik mindenhol.

Ismét egy helyen nyer a Jobbik, ezúttal Sápon, a "múltkori" győzelmét viszont nem tudja ismételni Tetétlenen. Az MSZP őszi jó eredménye egyszeri fellángolásként hat a mostani Jobbik II. helyek tükrében. Az LMP továbbra is negyedik.

Egy új fordulat ill. az eddigi legjobb eredmény egyidejű megjelenése! Fordulat, mert a LMP Biharnagybajomban megelőzi az MSZP-t, sőt Szerepen a második tud lenni, mert a Jobbikot is megverik! Emellett a Jobbik az eddigi két győzelme helyén, vagyis Tetétlenen és Sápon egyidőben előzi meg a Fideszt. Az MSZP már nem szerepel másodikként sehol.

Hiba lenne nagy és messzemenő következtetéseket levonni, egy alacsonynak tartott részvétel mellett megtartott időközi eredményéből.  Ezen a szinten egy-egy apróság jelentősen torzíthatja a részletes eredményeket is (pl. szándékosan nem néztünk ezúttal utána melyik jelölt melyik településen lakik, pedig jelentősen módosíthat az eredmények értelmezésén egy ilyen "apróság"). Ugyanakkor az jelzésértékű, hogy egy nem kimondottan jobboldali választókerületben a kormányt érő folyamatos minden vád ellenére a Fidesz jelöltje 60% (!) körüli eredményekre képes. Már nem is meglepő, hogy a Jobbik keleten a "kihívó", s eltűnt az MSZP eddig magától értetődő "az ellenzék vezető ereje" szerepe, az azonban igencsak meglepő, hogy vidéken előfordul már az is, hogy az LMP megszorongatja, sőt, meg is előzi az MSZP-t. Nem szabad ebből természetesen a következő időszakra általános normaként várható következtetéseket levonni, az mindenesetre látszik, hogy az ellenzékben még nincsenek lefutott versenyek.

Balsai István 2011. nyarán mellékszereplőből főszereplővé vált, így Láng Zsolt nem várhat 2014-ig.

A Balsai és Lázár János által benyújott és azóta elfogadott javaslat értelmében az Alkotmánybíróság létszáma az eddigi 11 főről 15 főre növekszik 2011. július 31-ig. Külön érdekesség, hogy a pártja által a tisztségekre jelöltek nevei között feltűnik sajátjáé is. A hazai közvélemény az elmúlt napokban kiemelten foglalkozott is az üggyel. Most a választási eredmények szempontját szeretnénk kiemelni, ugyanis alkotmánybíróként összeférhetetlenségbe kerül parlamenti képviselőségével, amiről nyilván lemond. Miért fontos választókerülete, ha a 2/3 úgyis megmarad?

Balsai István országgyűlési képviselő 1990 óta. Az első két alkalommal az MDF országos listájáról szerzett mandátumot, majd 1998-ban Budapest II. kerületéből, a 02-es országgyűlési egyéni választókerületből (OEVK), mint az MDF-Fidesz jelöltje. A választókerület eredetileg a szintén MDF-es Zsigmond Attiláé volt, aki 1990-ben és 1994-ben is innen szerzett mandátumot. Az MDNP megalakulásával - és az MDF-ből való távozásával- azonban az MDF-nek nem maradt jelöltje a választókerületben, így jöhetett szóba az egykori igazságügy-miniszter Balsai, aki azóta folyamatosan győz az egyéniben. Tehát 1990 óta baloldali ebben az OEVK-ban még nem nyert!

Az egyénije azonban nem tartalmazza a II. kerület összes szavazókörét. 2010-ben például 24 szavazókör tartozott a 01-es OEVK-hoz, amit a köznyelv az I. kerületként definiál, hiszen az I. kerület összes szavazóköre a 01-es OEVK-t alkotja.

A II. kerület - hasonlóan az OEVK-hoz - jobboldali fellegvárnak nevezhető. A XX. század korábbi időszakaiban is rendre jobboldali erők nyerték az itteni helyhatósági választásokat (elég csak a Községi Polgári Pártra gondolni, ami a 20-as években volt rendkívül erős). Más kérdés, hogy 1990-ben az SZDSZ-Fidesz együttműködés került többsége, s ennek következtében lett Póta Gyula a polgármester (1990-ben a képviselők választották meg a polgármestert), aki 1994-ben ismételni tudott (ekkor már közvetlenül a választópolgárok akaratának köszönhetően). Második ciklusában már az MDF-KDNP-Fidesz együttműködésnek volt többsége a testületben, ami azóta folyamatosan megismétlődik: jobboldali többségben a kerület (2002-ben Miéppel). Póta 1994-es győzelme helyben meglévő ismertségének, aktuális polgármesterségének is köszönhető, de legalább ennyire a jobboldali pártok több polgármesterjelöltjének, ugyanis az MDF-KDNP-Fidesz és az FKGP-MIÉP is állított ellene jelöltet, így a szavazatuk megoszlott. Ez történt 2002-ben is (Horváth Csaba-MSZP nyert), amikor a Fidesz-MDF mellet a MIÉP is önállóan indult. 1998-ban és 2006-ban viszont jobboldali polgármestere lett a II. kerületnek. 2006-ban Dr. Láng Zsolt személyében, aki 2010-ben újrázni is tudott. 

Azonban Láng országgyűlési képviselő is 2010. tavasza óta pártja budapesti területi listájáról. Ilyenkor elindulhat a már képviselő, s ha nyer listás mandátumát "elveszti", s pártja valaki mást jelölhet a területi/ országos listájáról. Ez 2004-ben még érdekes volt, anno Szájer helyére Sopronban a már képviselő Firtl Mátyás indult a Fidesz szineiben, akit ezért támadni is próbált az MSZP-s Kránitz László, de mára "elfogadott" ez a lépés.

Ismert ugyanakkor, hogy várhatóan 2014-től a polgármesterek nem lehetnek országgyűlési képviselők. Az MSZP-SZDSZ kormány első lépéseinek egyike volt ennek engedélyezése (1990-ben szintén dönteni kellett), de mivel 1994-ben sok SZDSZ-es polgármester nyert egyénit, s ismételni akartak polgármesterként is eltörölték e megkötést. Most visszaáll a rend, így mindenkinek döntenie kell: polgármesterség vagy képviselőség.

Adott tehát egy üresen maradt egyéni választókerület, amiben még baloldali nem nyert. Adott egy polgármesteri tisztség, ami egy alapvetően jobboldali kerület vezetői tisztsége. A kettőt egy személy nem birtokolhatja 2014-től. Azonban Láng Zsoltnak lassan döntenie kell: minek induljon most egyéniben, ha 2014-ben úgyis polgármester akar maradni? Ha elindul az egyéniért ki lesz az új polgármester? Természetesen elképzelhető, hogy nem saját maga hozza meg a döntést, s párt érdekek döntenek...

Mindenesetre Budán valaki hamarosan fel fog tűnni, valaki akivel ciklusokon keresztül érdemes lesz számolni...

 Az idei második zuglói időközit azért kellett kiírni, mert Pusztai Péter önkormányzati képviselő az önkormányzat tulajdonában álló Társasházkezelő vezetője lett, s így összeférhetetlenség alakult ki, ezért lemondott mandátumáról.

Az önkormányzati egyéni választókerület területének meghatározása, valamint korábbi egyénivel való azonosítása ezúttal igen bonyolult feladat. A 03-ast alkotó 7 szavazókört nagyjából lehetséges azonosítani a korábbi szavazókörökkel, azonban a 2010-es módosítások előtt ez a 7 szavazókör 3 egyéniben volt található. Így célszerűbb a 2010-es őszi választásokon induló jelöltek korábbi indulási helyei alapján beazonosítani a területet. Ezt vizsgálva viszont azt találjuk, hogy az őszi győztes Pusztai Péter 1998-ban és 2002-ben a régi 03-asban indult, 2006-ban pedig a 02-esben (de nem nyert egyik esetben sem). A többi ősszel vagy az időközin induló pedig korábban még nem indult. Fokozza az izgalmakat, hogy az említett 7 szavazókörből egy a régi 04-esben (Újvidék tér 3.), kettő a régi 05-ösben (Róna u. 177-181. és Bácskai u. 17/A), négy pedig a régi 06-osban (Erzsébet királyné útja 35-37., Róna u. 177-181.) volt megtalálható.

 Ősszel az új 03-asban a 6789 választásra jogosultból 3288-an jelentek meg (48,43%) és 3247-en adták le érvényesen szavazatukat.

A kerület kapcsán elmondhatnánk az első zuglói időközi kapcsán egyszer már leírtakat. A konkrét eredmények kapcsán figyelemre méltó, hogy egy civil szervezet tartani tudta a lépést a Jobbikkal, míg az LMP bőven előzte a radikális pártot, sőt nem sokkal maradt el az MSZP-től. Ez alapján ez a két párt versenyezhetne a második helyért, az "ellenzék vezetője" címért, ami az országgyűlési eredményeik alapján még fel sem merülhetett volna (hisz az LMP nem volt még azon a szinten). Ugyanakkor néhány dolog árnyalja a képet: az LMP tavasszal a budapesti listáján is előkelő helyen szereplő jelölttel állt ki itt ősszel (Várnai László a 10. volt), aki egyúttal a párt polgármesterjelöltje is volt, sőt jelenleg már önkormányzati képviselő, ami kerületi ismertségét tovább fokozta. Az MSZP őszi indulója szintén új arc, fiatal, korábban nem indult még Zuglóban, de a budapesti területi listán is csak az utolsó előtti helyen található. Szintén önkormányzati képviselő, frakciójának a vezetője, de nem volt polgármesterjelölt, vagyis ősszel még nem a pártja arca, így ismertsége alacsonyabb. Kettejük külön "ütközete" lesz az időközi is: ki tud javítani, meg tudja-e tartani második helyét az MSZP?

A Jobbik és a radikális jobboldal a kerületben korábban sem volt túl erős: a MIÉP legeredményesebb időszakában 1998-ban az országgyűlési választásokon 7-8%-ot ért el egyéniben, ami budapesti szinten nem kimagasló. Ezzel párhuzamosan ősszel 2 listás mandátumot értek el, 2002-ben pedig már csak egyet a párt országos eredményeinek gyengülésével párhuzamosan. Ezek alapján nem meglepő, hogy itt az LMP meg tudta előzni a radikális pártot (korábban az SZDSZ-nek is kimagasló eredményei születtek itt, a két világháború közötti időszakra, vagy a századforduló itteni választási eredményeire szintén csak említés szintjén utalnánk). A civilek (különböző elnevezéssel, akár egy-egy választásra összeszervezve magukat) pedig itt mindig is erősek tudtak lenni, talán a választók tudatában meglevő hagyomány is az oka annak, hogy az időközin több kis párt és civil is el tudott indulni (könnyebben adják oda ajánlóikat).

Az időközi a 6823 jogosultból 1653-an járultak urnához (24,22%), s közülük 1648-an adták le érvényesen szavazatukat. 

A Fidesz jelöltje biztos győzelmet aratott, amit elsősorban annak köszönhet, hogy volt két közel azonos erősségű ellenfele, akik lehet megosztották a jobboldal vagy a Fidesz elleni szavazatokat egymás között. Persze nehéz lenne elképzelni, hogyha közösen indul az MSZP és az LMP akkor sikerült volna megelőzni a Fidesz jelöltjét, de időnként hallani ilyen logikai meneteket is (356+401=757). Ismét indult SZDSZ, a SZEMA-val közösen (anno ugye ez kb egy szervezet volt még), de sok sikert nem arattak. A ZÉK indulása jelzi jelen vannak időköziken is, képesek indulni, akár számolni kell velük a következő választásokon is, listáról mindenesetre lesz esélyük. A Munkáspárt indulása Zuglóban nem meglepő, eredményük borítékolható. Említésre érdemes, hogy a Jobbik inkább el tudta vinni szavazóit, mint a ZÉK (saját sajtó, országos jelenlét, parlamenti munka miatti állandó sajtóban való megjelenés, radikálisabb hang?) pedig előbbi jelöltet is cserélt, utóbbi nem. Ami igazán érdekes az az, hogy a két önkormányzati képviselő közül az LMP-s került ki győztesen, ha előnye nem is megsemmisítő.

Pár hónapja, de a hónap elején is még az MSZP ért el 70-80%-os arányokat, mostanra a Fidesz szintjére süllyedtek, ami továbbra is 40-40% között mozog. A Jobbik 36%-a meglepő talán, több szokott lenni... Az LMP viszont most valamit nagyon jól csinált (persze azokon túl, amiket a kerület kapcsán már leírtunk, mert sok mindet megmagyaráznak), ugyanúgy ahogy az első zuglói időközin, aminek eredményeivel érdemes összevetni a mostanit (LMP: 77,5%, MSZP: 74%, Jobbik: 61,5%, Fidesz:46%).

 Az időközit Velich Katalin lemondása miatt kellett kiírni, mivel kormánytisztviselői megbízatást kapott, ami összeférhetetlenséget okozott.

A Vár hagyományosan a magyar jobboldal fellegvára, 1990 óta az országgyűlési egyénit és a polgármesterséget csak jobboldali jelöltek nyerték el. Ennek fényében a mostani választás egyértelmű esélyese a jobboldal volt, azonban arra kitűnő lehetett az időközi, hogy pillanatképet kapjunk hogyan csökken a Fidesz támogatottsága. Nem nagyon.

Az egyéni választókerületet 2 szavazókör alkotja, ezek közül az egyik 2006-os választásokon még két szavazókört alkotott (2006-ban 28, 2010-ben az önkormányzatin egyébként is már csak 20 szavazókört alakítottak ki a kerületben). A 06-es egyéni kétharmada korábban a 08-as egyénit jelentette, a maradék harmad pedig a 13-as egyéniben volt. Érdemes majd így a 08-as eredményeivel dolgoznunk.

A 2010. őszi választásokon a 2308 szavazásra jogosultból 1205-en vettek részt (52,21%), s 1195 érvényes szavazat született. 

A szavazatok több mint felével nyert a Fidesz jelöltjeként Velich Katalin, aki 2006-ban a 08-as egyénit is megnyerte, akkor is 50% fölötti eredménnyel. Tehát a választókerület közel kétharmada már korábban is szavazhatott rá: helyben ismert jelölt mostanra. Az MSZP és az LMP közel azonos eredményt ért el, fontos, hogy az MSZP jelöltjeként induló Iványi Tibor már többször indult a választókerületben, sőt, 2002-ben meg is nyerte a 08-as egyénit! Ezzel szemben az LMP országosan "ismert", jelenleg országgyűlési képviselőt indított Ertsey Katalin személyében, akinek az LMP-s megjelenése előtt is volt már politikai rutinja. A SZEMA és az Összefogás jelöltjeként induló Neidermüller Péter korábban még nem indult. Walthier Tamás néven már indult jelölt 2002-ben a 08-as egyéniben a MIÉP színeiben, akkor 9,66%-ot kapott.

Az I. kerületben rendre a jobboldal nyeri az országgyűlési és az önkormányzati választásokat is. Jellemző módon az önkormányzati egyénik döntő többségét is. A 08-as egyénit 1998-ban a Fidesz-MDF jelöltjeként Giessler Éva nyerte 45,02%-kal, de ebben az évben egyedül a 12-es egyéni lett az MSZP-é. 2002-ben érte el az elmúlt évek legjobb eredményét a baloldal: 5 egyénit nyert, köztük a 08-ast is Iványi Tibor 42,02%-kal. A 2006-os választások alkalmával visszaállt a „rend” és a baloldal labdába se rúghatott, a 12-est is elvesztették, majd 2010-ben ismét csak kompenzációs listáról jutottak be. A fentiek értelmében itt baloldali győzelmet most sem lehetett várni. Mivel az MSZP az időközin az őszi polgármesterjelöltjét indította az eredménye javulása volt az elvárható cél (ismertség miatt).

A Fidesz jelöltje simán nyerte az időközit, ahol a Jobbik megelőzte az LMP-t. Ennek oka nyilván a jelölt ismertségében (az LMP-nél ismét új jelölt indult, a Jobbiknál -mint láttuk- egy a kerületben ismert, többször induló) és a párt szavazóinak nagyobb szavazási hajlandóságában keresendő. Az MSZP viszont százalékosan lényegében megismételte őszi eredményét, szavazói számában viszont szintén visszaesett. 

Nem lehet kimondani ugyan, hogy ugyanazok szavaznak mindig a pártokra, de ismerve a hétköznapi emberek, de sok esetben még a politikával foglalkozók elképzelt, ideális állapotát a választások menetéről és a választások menetének tényleges valósága közötti különbséget ... a szavazatok számának látványos visszaesése sok kérdést vet fel és sok mindent illusztrál, mutat be a szocialista párt helyzetéről.

A Fidesz szavazói aránya itt az egyik legjobb, míg az MSZP-é az eddigi legrosszabb! A kettő között hiba lenne egyértelműen ok-okozati viszonyt feltételezni: egy párt biztos szavazója minden körülmények között elmegy szavazni pártjára. A szocialistáknál most mégis azt látjuk, hogy ez a biztos szavazói kör is inkább otthon maradt. Ez a szocialisták esetén azt6 jelenti büntetik pártjukat (ahogyan a Horn-kormányt is büntették 1998-ban távolmaradással). A kérdés a miért? A válasz feltehetően a párton belüli kibeszélések, le nem zárt viták, az iránykeresésben keresendőek. A Jobbik ismét a legjobb szavazói aránnyal büszkélkedhet, míg az LMP-nek ez most nem jött össze: lehet az új jelölt, lehet a párt politikája az ok, de akár a mozgósítás hibái is.