Forum Politicum Intézet blogja

  Néhány órával vagyunk a jelöltek ajánlásának lezárásáig (ma 16 óra). Jól látható, hogy csupán 3 párt (Jobbik, MSZP, Fidesz a teljesítés sorrendjében) tudott/ fog tudni mind a 176 egyéniben jelöltet állítani. A többi párt ennél lényegesen kevesebb egyénivel vág neki az április 11-ei napnak. De mit ér egy egyéni? Milyenek voltak a korábbi években tapasztalható összefüggések egyéniben kapott és ugyanabban a választókerületben területi (megyei) listára leadott szavazatok között? Egyáltalán kimutatható-e valamilyen összefüggés?

 Még mindennki lázasan dolgozik, régen nem látott ismerősöket hívogat, utcán gyűjt ismeretlenektől, de a jelenlegi órákban úgy fest három párt tud minden egyéni választókerületben jelöltet állítani (a bejelentés sorrendjében: Jobbik, MSZP, Fidesz), további 3 párt tud országos listát állítani (MDF, LMP, CM) és 6 pártnak lesznek területi listái (MESZ, MIÉP, MP, MSZDP, Somogyért, ÖP). Így összességében 6 párt reménykedhet abban, hogy az országos 5%-os küszöb átugrásával országos listái első helyezettjei bejuthatnak az új törvényhozásba.

 Az MDF, LMP és a CM esetében még kérdéses, hogy hány megyében teljesítik a területi listaállítás feltételeit, ami nélkül nem lehet a megyében rájuk szavazni. Érthetően csökken az esélyük minél kevesebb a területi listájuk. Azonban az egyénik száma alapján is erősorrendbe lehet majd őket állítani, hiszen minél több egyénije van egy szervezetnek, nyílván annál több támogatója lehet. Felmerül azonban, hogy van-e konkrét kapcsolat egyéni jelölt és pártra leadott szavazat között. Ehhez a 2006-os választási eredményeket hívhatjuk segítségül, hiszen akkor az MDF nem tudott mindenhol jelöltet állítani, így témánk kapcsán érdemes alaposabban megvizsgálni akkori esetét. A lehetséges 176 helyett csupán 162 egyéni választókerületben volt MDF-es egyéni jelölt (ebből 9 más szervezettel közös volt: 2 MDF-Fidesz-KDNP, 1 MDF-MNYP, 6 MDF-SZSZB), s a párt 5,04%-kal jutott be.

 De milyen eredményeket ért el abban a 16 kerületben, ahol nem is volt egyéni jelöltje? Meg lehet-e tudni ezeket az eredményeket? A valasztas.hu sajnos még nem jutott el arra a szintre, hogy erre is készítsen adatbázist. Az egyéni eredmények mindig csak egyéni választókerületi, a pártra leadott szavazatok pedig csak megyei szinten kerülnek csoportosításra, az egyes szavazókörök eredményei mellett. Holott érdekes lehetne az is, hogy egy megyében adott párt összes egyénije milyen eredményt ért el. De az egyes szavazóköröket összeadva megkaphatjuk kérdéseinkre a válaszokat. Vagyis tudhatjuk, hogy adott egyéniben adott párt hány szavazatot, s így hány százalékot kapott!

 Budapesten a lehetséges 32 egyéniből 31-ben tudta a párt jelöltje leadni a 750 érvényes ajánlószelvényt, a 7-es egyéniben (V. és XIII. kerület) ez nem sikerült. Közülük a 32-es választókerület jelöltje még az I. forduló előtt visszalépett a Fidesz javára, kérve szavazóit listán MDF-re szavazzanak. (Szabolcs Attila ősszel a Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Jobbik jelöltjeként polgármester lett Budapest XXII. kerületében, ma a Fidesz-KDNP budapesti listájának 74. helyén szerepel. Függetlenek sorozatunkban már több példát mutattam be arra, hogy a tavaszi indulás (visszalépés) polgármesterséget eredményezhet.) A párt Budapesten 5,30%-ot (53908 szavazat) ért el, ezzel szemben egyéni jelöltjei Budapesten csak 4,77%-ot (48435 szavazat). Vagyis 5473 szavazat a különbség, miközben 2 egyénivel kevesebb helyen kaphatott szavazatot. Nézzük a konkrét kerületeket: a 7-esben 4, 62%-ot a 32-esben 5,56%-ot kapott az MDF. Ez igencsak jó eredmény, de ne feledjük: itt visszalépett a jelölt, vagyis volt 750 ajánlója alapból, s lehet sokan meg is osztották a Fidesz és az MDF között akár ezért (a visszalépésért) a szavazatukat. Ezzel a pártra leadott szavazatok alapján az egyénik közül a 8. volt a 30-ból. (Pl. a legjobb egyéni eredmény a 15-ösben Csapody Miklós hozta 10, 92%-kal, de az egyénijében pártra leadott szavazatok alapján (5,34%) csak a 12.)

 Vidéken a helyzet hasonló. Az országos eredménynél jobban teljesítő Pest megyében a 16 egyéni közül 13-ban lett jelöltje a pártnak. A 2-es egyéniben (Vác) ugyan adtak le ajánlószelvényeket, de nem volt köztük 750 érvényes, míg a 3-asban (Dunakeszi) és a 14-esben (Dabas) le sem tudtak adni. Ez tükröződik is az eredményekben: a párt 5,23%-ot (21339 szavazat) ért el a megyében, egyéniben 7,46%-ot (30300 szavazat), azonban árnyalja a képet, hogy Gémesi György (Pest 4, Gödöllő) közös Fidesz-MDF jelölt volt. A 2-es egyéniben a párt kapott 5,53%-ot, a 3-asban 5,20-at a 14-esben pedig 4,01-et. Talán kijelenthetjük, hogy ha nem sikerült cédulákat leadni akkor rosszabb a pártra leadott szavazatok száma, mint a megyei átlag.

 Még egy megyét nézünk most meg: Borsod-Abaúj-Zemplén 13 kerülete közül 10-ben volt jelöltje az MDF-nek. A 9-esben, 12-esben és 13-asban a jelölt le sem adta céduláit. Ennek megfelelően a megyei átlag 3,83%-hoz képest ezekben a kerületekben a párt 2,51%, 3,98% és 4,01%-ot ért el. Látható ez talán az ellenpélda. Jobban szerepelt a párt itt, mint a megyei átlagban, azonban jóval lemaradt az országos átlagtól!

 A fenti táblázatban összefoglaltam ebben a három megyében (2 megye és főváros) található azon egyénik eredményeit, ahol nem volt jelöltje a pártnak. Dőlttel szedtem az országos eredménytől jobban teljesítő kerületeket. Az, hogy ezt a három megyét szemeltem ki annak köszönhető, hogy egyik az ország fővárosa, a másik a népesség szempontjából vezető megye, egyúttal a fővároshoz igencsak kötödő ill. sok egyénivel rendelkező megye, a harmadik pedig egy keleti megye, igaz szintén nagy, sok egyénis. Mégis adott párt szempontjából a legrosszabbul teljesítő.

 A fenti adatok elemzése kapcsán azonban nem szabad elfelejteni, hogy akkor csupán 4 pártnak volt reális esélye bejutni, közülük egy mára "megszűnt", nem indul, s ez esélyt kínál arra, hogy akár Budapesten olyan kimagasló eredményt érjen el egy most induló párt, ami kompenzálhatja azokat az egyéni választókerületek pártra leadott eredményeit, ahol nem is lesz jelöltjük.