Forum Politicum Intézet blogja

 Az Alkotmány elfogadásával új pontra érkezett a kormány: megkezdődik a sarkalatos törvények megalkotása. Ennek következtében az év végéig az Alkotmányhoz szorosan kapcsolódó kétharmados törvények benyújtása, vitája valamint elfogadása fogja meghatározni a magyar törvénykezés munkáját és a befolyásolni a közbeszédet. Ezek közül a sarkalatos törvények közül csak egy, de a következő Országgyűlés összetételét döntően befolyásoló törvény az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény.

Hosszan lehetne máris elemezni a Fidesz képviselői által már az Orbán-kormány idején benyújtott törvényjavaslatot. Sokan és sok szempont alapján meg is fogják ezt majd tenni, várhatóan köztük lesz Intézetünk is. Most csupán egyetlen, ámbár Intézetünk profiljába leginkább vágó kérdést veszek szemügyre: milyen parlamenti összetételt eredményezett volna a Fidesz képviselői által benyújtott törvényjavaslat, ha azt már a 2010-es országgyűlési választások alkalmával is használtuk volna? Más szóval: a 2010-es eredmények alapján milyen Parlamentünk lenne, melyik pártnak hány képviselője a javaslattal? A vizsgálat segítségével megtudhatjuk, hogy mennyiben térne el ez az Országgyűlés az aktuálistól, vagyis az új javaslat mennyiben tudná befolyásolni a mandátumok eloszlását. (Munkánk elején abból a feltevésből kell kiindulnunk, hogy ugyanazok indulnának és ugyanazok a szavazati eredmények születnének, mint a valóságban.)

Természetesen vannak nagyon fontos kitételek, amik miatt biztosat nem mondhatunk, megkönnyíti munkánkat azonban a ma még hatályos országgyűlési választási rendszerünk ismerete. A jelenlegi rendszerben 176 egyéni választókerület van, legfeljebb 152 képviselőt 20 területi listáról választunk meg, míg legalább 58 képviselő kompenzációs listáról, töredékszavazat aránya alapján jut mandátumhoz. A javaslat a mandátumok arányát nem befolyásolja drasztikusan, igyekszik az arányok betartására: 90 egyéni választókerület mellett 78 képviselőt úgynevezett országos listáról választanak majd meg, míg további 30 mandátum sorsa a töredékszavazatok arányában dől el. Elnevezések változnak ugyan, de az elvek és a mandátum számítási, kiosztási módok ismeretesek már. 

Első ránézésre is látszik, hogy fontos a mostani gondolatmenetünk szempontjából, hogy 176 egyéniből 90 lesz (ráadásul I. fordulóban eldől a mandátum sorsa: relatív többség kell), s ez alapján azt mondhatjuk döntően befolyásolja munkánkat az, hogy ezen új választókerületek határait hogyan húznánk meg. A 2010-es eredmények alapján tudjuk, hogy 175 helyen a Fidesz-KDNP jelöltje állt, s csupán 1 helyen vezetett az MSZP jelöltje az I. forduló után, s a II. fordulóban még 2 helyen tudtak a Fidesz jelöltjének rovására fordítani. Így összességében 3 egyéni kerületben nem a Fidesz jelöltjei győztek.  A borsodi esetben a függetlenül induló edelényi polgármester csak a II. forduló után állt az élre, ráadásul várhatóan növekszik az egyéni területe, olyan települések is ide kerülnének ahol nem lehetett rá szavazni, de ha lehetett volna is nem ismerik annyira: ezt a kerületet feltehetően a Fidesz nyerné. A másik két egyéni azonban határos és a XIII. kerületet alkotják, kiegészülve még 11 szavazókörrel, ami az V. kerülettel együtt alkot egyéni választókerületet. Ha azt feltételezzük, hogy a XIII. kerület valamennyi szavazóköre egy egyénibe kerülne akkor itt a 2010-es egyéni I. fordulós adatok alapján az MSZP jelöltje nyerne. Vagyis a fenti kikötések figyelembevételével azt mondhtajuk, hogy a 90 egyéni választókerületből 89-ben a Fidesz, 1-ben az MSZP nyerhetett volna. Az országos listáról kiosztható 78 mandátum esetében dolgunk egyszerűbb, mivel az régi rendszerben területi listára leadott szavazatokat csak össze kell adnunk országos szinten és az új javaslatban foglalt mandátum kiosztási elv alapján el kell osztanunk. A 30 kompenzációs mandátum esetében pedig dolgunk szintén egyszerű.

A fentiek alapján az Országgyűlésben helyet foglaló pártok között a következő erősorrend alakulhatna ki:

 Az eredetileg 198 fős Parlamentben (a kedvezményes kisebbségi mandátumok nélkül) így a Fidesznek 132, az MSZP-nek 32, a Jobbiknak 25, az LMP-nek pedig 9 fős frakciója lehetne. Ezek után azt is érdmes megvizsgálnunk, hogy lenne-e kétharmada a Fidesznek, hasonlóan a mostani helyzethez.

Mint látható, ha az előzetes feltételezéseink szerint alakulnak az új egyéni választókerületek határai és a tavalyi eredményekkel számolunk, akkor az új, tervezett országgyűlési választási rendszer szerint is kétharmada lenne a Fidesznek. Ez annak ismeretében nem meglepő, hogy az ország egész területén jelentős előnnyel végzett a párt, így nehéz lenne olyan választási rendszert kitalálni, aminek működése esetén ne a Fidesz nyerte volna a választásokat (ilyen előnnyel). Az igazi kérdés az, hogy az új választási rendszer a most bemutatott javaslattal egyenértékű lesz-e, jelentősebb módosítás nélkül valamint, hogy az új egyéni választókerületi határok pontosan hol lesznek?